A fogazat, ami megdöntötte a minószi elméletet

DNS-vizsgálattal bizonyították kutatók, hogy Európa első fejlett civilizációja, a minószi kultúra helyben fejlődött ki, nem „importálták”.

DNS-vizsgálattal bizonyították kutatók, hogy Európa első fejlett civilizációja, a minószi kultúra helyben fejlődött ki, nem importálták. A Kréta szigetén talált ősi emberi maradványok DNS-vizsgálata során kiderült, hogy a minósziak bennszülött európaiak voltak. Ezzel megdőlni látszanak azok az elméletek, amelyek azt állítják, hogy a bronzkori civilizáció Afrikából, Anatóliából vagy a Közel-Keletről származhatott – ismertette a Nature Communications című folyóiratban megjelent tanulmányt a BBC online kiadása.

A minószi kultúra felfedezése Sir Arthur Evans nevéhez fűződik, a brit régész tárta fel Krétán a bronzkori Knósszoszi palotát. Evans a korabeli városokat építő népet a legendás Minósz királyról nevezte el, aki a hagyományok szerint a híres krétai labirintusba záratta a félig ember, félig bika szörnyet, Minótauroszt. Ugyanakkor maga Evans is azon a véleményen volt, hogy a krétai bronzkori kultúra máshonnan származott. Szerinte a Nílus deltájának tájáról a délről érkező hódítás elől menekülhetett a nép Krétára ötezer évvel ezelőtt.

Ezt az elméletet az egyiptomi és a minószi kultúra bizonyos hasonlóságait is alátámasztották. Más tudósok viszont a palesztinai, szíriai vagy anatóliai eredet mellett törtek lándzsát. George Stamatoyannopoulos, a seattle-i Washington Egyetem kutatója kollégáival 37 személy maradványainak DNS-ét vizsgálta meg. A maradványokat mind a sziget keleti részén található Lassziti-fennsíkon tárták fel. A sírok többsége a tudósok szerint a minószi kultúra középső időszakából való, és úgy 3700 éves lehet.

A kutatók a fogazatból nyert mitokondriális DNS-t analizálták. A DNS-nek ez a típusa az anyáról a gyermekre nagyjából változatlanul öröklődik. Az eredményt összevetették a leletekkel azonos időszakból származó 135 egyéb nép hasonló adataival, köztük európai és anatóliai, valamint modern mintákkal is.

Az összehasonlítás kizárta az észak-egyiptomi eredetet: az ősi krétaiak csekély genetikai hasonlóságot mutattak a líbiaiakkal, az egyiptomiakkal vagy a szudániakkal. Genetikailag szintén távol álltak az Arab-félsziget népeitől, ezen belül a szaúdiaktól és a jemeniektől. A bronzkori minósziak genetikailag a legnagyobb hasonlóságot a nyugat- és észak-európaiakkal mutatták: a bronzkori szardíniaiakkal, ibériaiakkal, valamint Skandinávia és Franciaország neolitikus mintáival. A ma a Lassziti fennsíkot benépesítő lakossággal szintén nagy a hasonlóság.

Mindebből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a minószi civilizáció helyben fejődött ki, és a neolitikus korban 9000 évvel ezelőtt a szigetre érkezett emberek voltak az ősei. „A minósziak európaiak és mai krétaiakkal is kapcsolatban állnak – anyai ágon” – foglalta össze a professzor. Nyilvánvaló – tette hozzá –, hogy helyben fejlődött ki a kultúra, ugyanakkor például a művészet terén természetesen érték külső hatások más népektől. „A mediterrán népekre tehát együttvéve kell tekinteni, nem elszigetelt népek csoportjaiként” – hangsúlyozta Stamatoyannopoulos.