A kutatók nagy mennyiségben találtak a kizárólag szárazföldön képződő gránitot a tengerfenéken, ami szerintük arra utal, hogy valamikor kontinens létezett az említett térségben, ráadásul ott, ahol – a Platón dialógusaiban is említett – Atlantisz feküdt a legendák szerint. Atlantiszról úgy tartják a mítoszok, hogy 12 ezer évvel ezelőtt süllyedt el, magával sodorva egy igen fejlett civilizációt.
A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a tengerfenék, amelyben a gránitot találták – a Rio Grande-küszöb –, több tízmillió évvel ezelőtt süllyedt le. A szakemberek a japán Shinkai–6500 tengeralattjáró szerkezet segítségével mérték fel a terepet. Ez volt az első alkalom, hogy pilóta vezette szerkezettel végeztek kutatást a Déli-Atlanti-óceánban.
A tudósok április végén derítették fel a brazil partoktól jóval több mint ezer kilométerre délkeletre, a brazil és a nemzetközi vizek határán található Rio Grande-küszöböt, ahol már két évvel ezelőtt is vizsgálódtak. Az expedíció során 910 méteres mélységben bukkantak a tízszer tíz méteres sziklatömbre, amelyről az adatok elemzése után megállapították, hogy gránit. A tömb közelében nagy mennyiségben találtak kvarchomokot, amely szintén nem a tengerben képződött. A környező tengerfenék jórészt bazalt.
A Rio Grande-küszöb a legszélesebb pontján ezer kilométeres, és egy olyan kontinens részeként tartják számon, amely akkor maradt hátra, amikor Amerika és Afrika több mint százmillió évvel ezelőtt szétvált. A kutatók szerint egészen 50 millió évvel ezelőttig a víz felett volt, s néhány millió év alatt került a felszín alá. Mindezt a tengerfenék környező részén talált ásványkincsekre és más adatokra alapozva gondolják.
