Az MTA rendes tagjává választotta Sólyom Lászlót

Kiemelkedőnek értékelte Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára az akadémiai kutatóhálózat elmúlt évi tevékenységét.

Kiemelkedőnek értékelte Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára az akadémiai kutatóhálózat elmúlt évi tevékenységét a 184. akadémiai közgyűlésen kedden. A főtitkár beszámolóját a közgyűlés tagjai elfogadták, az ismertetett dokumentum a kutatóintézet-hálózat tagjai mellett a 2012 januárjában alakult 53 támogatott kutatócsoport, valamint a 2011-ig létrejött Lendület csoportok eredményeit is tartalmazza.

Németh Tamás kiemelte: az MTA kutatóintézeteiben dolgozó szakemberek egyre gyakrabban publikálnak rangos, magas impaktfaktorú folyóiratokban, 2012-ben több mint kétezer tanulmányt tettek közzé tekintélyes szaklapokban, ami a hazai szerzőségű tudományos tanulmányok mintegy 30 százalékát adja. Az MTA-kutatóhálózathoz tartozó kutatók közreműködésével tavaly két cikk jelent meg a Science-ben, egy a Nature-ben, további tizenkettő az egyes tudományterületi Nature-lapokban.

A beszámoló szerint a kutatóközpontok és kutatóintézetek tavaly 4,1 százalékkal több pályázaton dolgoztak, mint 2011-ben, növekedett az egyéb hazai forrásból támogatott projektek száma, és emelkedett az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) pályázatszámra is, a bevételek pedig 25 százalékkal növekedtek.

A dokumentum szerint az akadémiai intézeti kutatók 37,9 százaléka végez a felsőoktatásban oktatói tevékenységet. A beszámoló rámutat arra, hogy 2012-ben az akadémia költségvetése 20 százalékkal nőtt. A 2011-ben végrehajtott szerkezeti megújítás éves szinten további 500 millió forint megtakarítást eredményezett, amelyet kutatóközpontok, intézetek közvetlenül a tudományos munka finanszírozására fordítottak.

Németh Tamás összegzése szerint a kutatóintézetek eszközparkja a 2 milliárd forintnyi kutatási infrastruktúra-fejlesztési pályázatnak köszönhetően korszerűbbé vált, a műszerállomány használhatósági szintje 3,8 százalékkal javult. Az MTA 21 új támogatott kutatócsoportot és 37 új Lendület csoportot indított. A beszámoló ugyanakkor kitér arra, hogy a pályázatok számának csökkenésével párhuzamosan visszaesett a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból származó pályázati támogatás.

„Ez alól kivételt képez az MTA Természettudományi Kutatóközpont új épülettömbjére, valamint a Wigner Fizikai Kutatóközpontban létrehozandó adatközpontra biztosított támogatás” – áll az összefoglalóban.

Huszonhat új levelező tagot választott az akadémikusok zárt ülésén a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), az új akadémikusokat kedden, az MTA 184. közgyűlésének második napján mutatták be. Rendes taggá választotta a közgyűlés Sólyom László jogtudóst, volt köztársasági elnököt, valamint Erdő Péter kánonjogászt, bíborost, az Esztergom-Budapest főegyházmegye érsekét is.

A 26 levelező tag mellett 31 rendes, 18 külső és 20 tiszteleti taggal bővült az akadémikusok létszáma.
Az új levelező tagok között három olyan kutató van, aki az MTA Lendület kiválósági programja keretében alakíthatott önálló kutatócsoportot: a 41 éves Kiss L. László csillagász, aki jelenleg az Akadémia legfiatalabb tagja, Domokos Péter fizikus (43) és Buday László biokémikus (50).

Az Akadémia frissen megválasztott levelező tagjai között négy női kutató van: Madas Edit Széchenyi-díjas irodalomtörténész, Kovács Melinda, a Kaposvári Egyetem Állattudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, E. Kövér Katalin kémikus, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára és Pálné Kovács Ilona, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója.

Levelező tagjai közé választotta az MTA Csermely Péter biokémikust, hálózatkutatót, a Semmelweis Egyetem (SE) egyetemi tanárát, Borhy Lászlót, az ELTE ókori régészeti tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát, Karádi Istvánt, a SE Általános Orvosi Karának dékánját.

Az Akadémikusok gyűlése 31 levelező tagot választott az MTA rendes tagjává, köztük két Lendület programos kutatót, Nusser Zoltán neurobiológust és Nagy László molekuláris biológust. Rendes taggá választotta a közgyűlés többek között Sólyom László jogtudóst, volt köztársasági elnököt, Erdő Péter kánonjogászt, bíborost, egyetemi tanárt, az Esztergom-Budapest főegyházmegye érsekét, Somogyi Péter Pált, az Oxfordi Egyetem Agy-díjas professzorát.

Tizennyolc tudóst választottak az MTA külső tagjává, köztük Andreas Oplatka történészt, egyetemi tanárt és Mezey Éva őssejtkutatót, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetének laborvezetőjét, aki elsőként mutatta ki társszerzőjével, hogy a keringő vérsejtek képesek bejutni a központi idegrendszerbe és ott neurális sejtekké alakulni. Húsz kutatót választottak az MTA tiszteleti tagjává, köztük Axel Ullrichot, a géntechnológia kiemelkedő alakját, a világ kilencedik legidézettebb tudósát.

Az MTA-ról szóló törvény értelmében az akadémikusok körét rendes és levelező, valamint külföldi tudósok közül választott külső, illetőleg tiszteleti tagok alkotják. A hetven évnél fiatalabb akadémikusok száma nem haladhatja meg a kétszázat, a hazai akadémikusok teljes száma pedig nem lehet több 365 főnél. A 2012-es tagajánlás keretében 141 levelező tagra érkezett ajánlás, a tudományos osztályokban titkos szavazáson 40 jelölt kapta meg a szavazatoknak több mint 50 százalékát, közülük választották ki a 26 új tagot.