Felmelegedés: jók a hírek, a kutatók mégsem nyugodtak

Mégsem várható az éghajlat szélsőséges felmelegedése 50-100 éven belül – erre a következtetésre jutottak a kutatók.

kn
2013. 05. 24. 10:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lassult a 21. század eddig eltelt éveiben a hőmérséklet-emelkedés üteme, ami alapján tudósok egy nemzetközi csoportja arra következtet, hogy a korábban véltekkel szemben mégsem várható az éghajlat szélsőséges felmelegedése 50-100 éven belül.

Az éghajlatváltozás 1980-as, 1990-es években tapasztalt erősödése után a felmelegedés üteme lassult, noha a megbízható mérések kezdete – vagyis az 1850-es évek – óta mért tíz legmelegebb évet 1998 után jegyezték fel. A felmelegedés ütemének lassulása rejtély a tudósok számára, főleg, mert az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nőtt, elsősorban a jelentős kínai ipari bővülés miatt.

Nem az ipari környezetszennyezés, hanem a vulkánkitörések eredményeként légkörbe kerülő kén-dioxid lassítja le a Föld felmelegedését – derül ki egy friss felmérésből. A tudósok választ kaptak arra, hogy miért nem melegedett a szakértői előrejelzéseknek megfelelően a Föld légköre 2000 és 2010 között.

 

Megtízszereződhet az olyan pusztító atlanti-óceáni szélviharok száma ebben az évszázadban, mint amilyen az Egyesült Államok mexikói-öbölbeli partvidékét valósággal letaroló Katrina hurrikán volt.

 

Egy új kutatás szerint a kevés influenzás megbetegedéssel járó, enyhe teleket a következő évben súlyos influenzajárvány követi, ami azt sugallja, hogy a globális felmelegedés veszélyesebb influenzás időszakokat tartogathat az emberiség számára.

Újabb keletű hőmérsékleti adatokat vizsgálva a szakértők arra jutottak, hogy az ipari forradalom előtti mértékhez képest kétszer akkora szén-dioxid-mennyiség – amely a jelenlegi trendek mellett az évszázad közepére várható a légkörben – 0,9-2 fokkal növelné a globális átlagot rövid távon. Ez alatta marad az ENSZ éghajlatkutatói által 2007-ben jósolt 1-3 foknak. Több tényezőt figyelembe véve a hosszú távú hőmérséklet-emelkedést 2-4,5 fokra becsülték az ENSZ szakértői. Ez utóbbi becsléssel a most – brit, amerikai, kanadai, ausztrál, francia, német, svájci és norvég kutatók bevonásával – készült tanulmány résztvevői is nagyjából egyetértenek.

Alexander Otto, az Oxfordi Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője szerint viszont a rövid távú – 50-100 éves – hatás az, ami a kormányok számára fontos. Az, hogy a kutatók szerint mégsem várható extrém felmelegedés ebben az időszakban, többek közt annak tudható be, hogy az óceánok több hőt nyeltek el az utóbbi években, némileg ellensúlyozva a légkörben egyre növekvő szén-dioxid-mennyiséget, amely májusban az emberiség történetében először haladta meg a 400 ppm-et (ami becslések szerint 40 százalékkal több az iparosodás előtti ppm-aránynál).

Összességében elmondható, hogy a tudósok szerint az éghajlat a korábban várthoz képest mintegy 20 százalékkal lassabb ütemben fog melegedni, de hosszú távon a folyamat végeredménye ugyanaz, az óceánok és tengerek ugyanis idővel nem nyelnek el több hőt.

Reto Knutti, a kutatás egyik – svájci – résztvevője az első hallásra kedvező hírek ellenére arra figyelmeztetett, hogy a felmelegedés jócskán meghaladhatja a kormányok által kitűzött maximum két fokot (az iparosodás előtti időkhöz képest), ha a károsanyag-kibocsátás a jelenlegi trendek alapján folytatódik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.