A teszt másik fontos megállapítása az volt, hogy az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken az aggodalom szintje, és nő a stressztűrés mértéke. A legjobban a 19-34 éves korosztály aggódik – azok, akik önálló életük megteremtésén fáradoznak, iskoláik után munkahelyet és lakást keresnek. A 65 év felettieknek már csak 6 százaléka mutat átlag feletti aggódási szintet – derül ki a tesztből.
Az Amerikai Pszichológusok Szövetségének korábbi kutatása már bizonyította, hogy az Y generáció tagjai (18-33 év közöttiek) jóval nagyobb stressznek vannak kitéve, mint az idősebb korosztály tagjai, hiszen az új élethelyzetek okozta állandó nyomás és megfelelési kényszer nehéz kihívások elé állítja a fiatalokat – számol be a közlemény.
„Természetesen lehetséges, hogy kevesebb vagy inkább más jellegű stressz éri a nyugdíjaskorúakat: nem annyira jellemző a munkahelyi követelményekből és a felpörgetett életritmusból származó feszültség. Ugyanakkor a személyiségfejlődés előrehaladtával megváltozhatnak az ember életében a prioritások, s egy integrált élettörténettel és -szemlélettel rendelkező egyén kevésbé hajlamos mindennapi bosszúságokat stresszként megélni” – magyarázta Milanovich Dominika pszichológus szakértő az eredmények mögött fellelhető okokat.
A teszt harmadik fontos megállapítása az volt, hogy a nyugati országrészen élők kevesebbet aggódnak, mint a keleti régiókban lakók. Talán nem meglepő, hogy a stressztűrők száma Budapesten a legnagyobb, hiszen a nagyvárosi életformához hozzátartozik a mindennapi stressz kezelése – áll a közleményben. Az eredményekből jól látszik, hogy a Vas megyében élők esetében mérhető a legalacsonyabb mértékű aggodalmaskodás, amit a szakértő szerint a terület gazdasági fejlettsége, a magasabb életszínvonal, illetve a nyugati világhoz való közelség magyarázhat – vonták le a következtetést.
A budapestiek és a stresszes szakmákban dolgozók jobban tűrik a feszültséget – derül ki a felmérésből. A hazai friss felmérés szerint a személy- és vagyonvédelemmel, marketinggel, illetve információtechnológiával összefüggő területeken dolgozó munkavállalók tűrik legjobban a stresszt. „Ezeken a területeken a sikeres munkavégzés kulcstényezője lehet a hatékony stresszkezelés” – mondta a szakértő. Milanovich Dominika szerint érdekes kérdés, hogy az eleve magas stressztűréssel rendelkező személyek választják-e ezeket a hivatásokat, vagy ez a képesség a pályaszocializáció során erősödik fel, illetve – és ez a legvalószínűbb – a két tényező interakciójáról beszélhetünk.
