A budapesti idősebb marketinges férfiaknak a legkisebb, a szabolcsi fiatal háztartásbeli nőknek a legnagyobb a stresszkockázatuk – derül ki az ország nagy stressztesztjének feldolgozása után – a Sanofi által, a Life.hu és a MagneB6 támogatásával – készített első hazai stressztérképből. A nemzetközileg elismert és széles körben alkalmazott kutatási módszerre alapozott online pszichológiai tesztet a Károli Gáspár Református Egyetem kutató pszichológusai dolgozták ki a hazai viszonyoknak megfelelően – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
A férfiaknak nagyobb a stressztűrő képessége, és kevesebbet is aggodalmaskodnak, ám a nők sokkal inkább hajlandók beszélni a problémáról – vonta le a következtetést a kérdőívek alapján a teszt. A reprezentatív mintára kiterjedő elemzés szerint a magasabb stressztűrési képesség éppen kétszer annyi férfira jellemző, mint nőre.
A felmérés „legjobban a háztartásbeliek aggódnak” megállapítását támasztja alá az az ezerfős mintán végzett felmérés, amelynek az a fő következtetése, hogy a nők java része – 75 százaléka – elsősorban a gyerekneveléssel, a háztartással és a munkával járó leterheltséget találja kimerítőnek.
A túl sok szülői stresszel azonban vigyázni kell, mivel negatív hatással van a család többi tagjára is.
Az mno.hu arról is beszámolt, a haj elárulja, hogy tulajdonosa mennyire stresszel.
A szorongás, a hangulatingadozás vagy egyéb pszichológiai rendellenességek tíz év múlva mutatkoznak meg rajtunk – állapította meg egy vizsgálat.
A magyar nők nemcsak kevésbé stressztűrők a férfiaknál, de sajnos többet is aggodalmaskodnak náluk – derül ki a felmérésből. „A hölgyek mindössze 11 százaléka jellemezhető alacsony aggodalmaskodási hajlammal, ami komoly veszélyt jelent egészségi és lelki állapotukra egyaránt. A mai nőknek az egész világon több szerepben kell helytállniuk, a Magyarországhoz hasonló fejlődő országokban pedig még az alacsony jövedelmek és az általános bizonytalanság is növeli a mindennapi stresszt, így a hölgyekre is jóval nagyobb nyomás nehezedik” – olvasható a közleményben.
A teszt másik fontos megállapítása az volt, hogy az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken az aggodalom szintje, és nő a stressztűrés mértéke. A legjobban a 19-34 éves korosztály aggódik – azok, akik önálló életük megteremtésén fáradoznak, iskoláik után munkahelyet és lakást keresnek. A 65 év felettieknek már csak 6 százaléka mutat átlag feletti aggódási szintet – derül ki a tesztből.
Az Amerikai Pszichológusok Szövetségének korábbi kutatása már bizonyította, hogy az Y generáció tagjai (18-33 év közöttiek) jóval nagyobb stressznek vannak kitéve, mint az idősebb korosztály tagjai, hiszen az új élethelyzetek okozta állandó nyomás és megfelelési kényszer nehéz kihívások elé állítja a fiatalokat – számol be a közlemény.
„Természetesen lehetséges, hogy kevesebb vagy inkább más jellegű stressz éri a nyugdíjaskorúakat: nem annyira jellemző a munkahelyi követelményekből és a felpörgetett életritmusból származó feszültség. Ugyanakkor a személyiségfejlődés előrehaladtával megváltozhatnak az ember életében a prioritások, s egy integrált élettörténettel és -szemlélettel rendelkező egyén kevésbé hajlamos mindennapi bosszúságokat stresszként megélni” – magyarázta Milanovich Dominika pszichológus szakértő az eredmények mögött fellelhető okokat.
A teszt harmadik fontos megállapítása az volt, hogy a nyugati országrészen élők kevesebbet aggódnak, mint a keleti régiókban lakók. Talán nem meglepő, hogy a stressztűrők száma Budapesten a legnagyobb, hiszen a nagyvárosi életformához hozzátartozik a mindennapi stressz kezelése – áll a közleményben. Az eredményekből jól látszik, hogy a Vas megyében élők esetében mérhető a legalacsonyabb mértékű aggodalmaskodás, amit a szakértő szerint a terület gazdasági fejlettsége, a magasabb életszínvonal, illetve a nyugati világhoz való közelség magyarázhat – vonták le a következtetést.
A budapestiek és a stresszes szakmákban dolgozók jobban tűrik a feszültséget – derül ki a felmérésből. A hazai friss felmérés szerint a személy- és vagyonvédelemmel, marketinggel, illetve információtechnológiával összefüggő területeken dolgozó munkavállalók tűrik legjobban a stresszt. „Ezeken a területeken a sikeres munkavégzés kulcstényezője lehet a hatékony stresszkezelés” – mondta a szakértő. Milanovich Dominika szerint érdekes kérdés, hogy az eleve magas stressztűréssel rendelkező személyek választják-e ezeket a hivatásokat, vagy ez a képesség a pályaszocializáció során erősödik fel, illetve – és ez a legvalószínűbb – a két tényező interakciójáról beszélhetünk.
Nemzetközi kutatások igazolják például, hogy folyamatosan növekszik az aggodalom a gazdasági válság okozta bizonytalan életkörülmények miatt. Egy 2012-es globális kutatás során a válaszadók 48 százaléka jelezte, hogy a mindennapi stressz-szintje növekedett a kutatást megelőző évben, és a válaszadók közel 60 százaléka a munkáját jelölte meg első számú stresszfaktorként az életében – olvasható a közleményben.
A stresszel legnehezebben megbirkózó és legjobban aggódó emberek a háztartásbeliek, a munkanélküliek, a diákok, az irodai munkakörben és az ügyfélszolgálatokon dolgozók, valamint a szakmunkások – vonták le a következtetést.
