Pálinkás József: Javultak a kutatási feltételek

Évtizedes hanyatló tendencia után újra javulni kezdtek a kutatási feltételek – emelte ki Pálinkás József az intézmény éves közgyűlésén.

A klasszikus fejezeti programok mellett, az MTA két, kormányzati szinten is kiemelt fejlesztést folytatott. Az MTA Természettudományi Kutatóközpont őszre elkészülő új épülete 9,5 milliárd forintos beruházást jelent, amely kormányzati támogatással valósul meg. A 8,5 milliárd forintból megvalósuló Wigner-CERN Adatközpontot idén júniusban adják át.

Az akadémiai vagyon értékének változásáról szólva az MTA-elnök elmondta, a beruházásoknak köszönhető a jelentős növekedés 2011-ről 2012-re. Mint hangsúlyozta: 2012 volt az első év, amikor az akadémiai gép- és műszerállomány használhatósági szintje növekedett.

Az Akadémia 2014. évi költségvetéséről szólva Pálinkás József hangoztatta, hogy Magyarországon szükség van stabil, kiszámítható posztdoktori rendszer kiépítésére, amely segítséget nyújt a PhD-tanulmányaikat befejező fiatal szakemberek számára, akik tudományos pályán akarnak dolgozni.

Az MTA elnöke által benyújtott előterjesztés hat területen tesz javaslatot további forrásbővítéssel új fejlesztésekre, illetve programbővítésre. Ezek közé tartozik a Lendület program folytatása, bővítése, az OTKA támogatása, a kiválósági központok létrehozása és az infrastrukturális fejlesztések folytatása.

A hosszú távú befektetések és az új lehetőségek éve volt 2012 – hangoztatta Pálinkás az Akadémia 184. közgyűlése elé terjesztett beszámolójában, amelyet a testület 353 igennel, 29 nem szavazat ellenében fogadott el. Az elnök kiemelte, hogy a tavalyi év eredményeit az MTA intézményhálózatának megújítása tette lehetővé, amelyet az akadémia korábbi közgyűlése, a kormány és az országgyűlés is támogatott.

A megújulás részeként ésszerűbb és takarékosabb működést, koncentráltabb kutatási stratégiát tűzték ki célul. A korábbi 38 kutatóintézetből és két kutatóközpontból 2012. január 1-jével 10 kutatóközpont és öt intézet alakult, amelyek feladatait kisebb költséggel és létszámmal lehet ellátni – közölte Pálinkás József, kiemelve, hogy a megújulási program 20 százalékos, 7,7 milliárd forintos többlettámogatással folytatódott.

Az elnöki beszámoló szerint a többlettámogatásnak köszönhetően a szervezeti integráció után megkezdődhetett a működés hatékonyságát is elősegítő, versenyképes kutatási környezet kialakítása. A kutatóhálózat szerkezeti megújításához kapcsolódó támogatásra 1,45 milliárd forint jutott, az infrastruktúra-fejlesztő pályázatokra pedig 2 milliárd forint többlettámogatás állt rendelkezésre.

Az elnök hangsúlyozta, hogy ilyen fejlesztés több mint egy évtizede nem történt az Akadémia kutatóintézet-hálózatában. Rámutatott arra, hogy a költségvetési források átcsoportosításával 2,5 milliárd forint jutott a kutatási infrastruktúra fejlesztésére.

Pálinkás József arról is szólt, hogy megújult a kutatásfinanszírozás rendszere is, amely révén növekedhet a versenyképesség, hiszen az intézmények kizárólag nyílt pályázat útján, versenyben nyerhették el a forrásokat. A támogatások erősen differenciált elosztásával az innovatív ötletekkel és ígéretes kutatási programokkal pályázó kutatók, kutatócsoportok, intézmények kerülhettek kedvező helyzetbe – hangsúlyozta.

A 2009-ben indult Lendület-programra 1,4 milliárd forint állt rendelkezésre 2012-ben, a 37 új kutatócsoportból 17-et különböző egyetemeken hoztak létre. Rámutatott arra, hogy az év második felétől így már 65 Lendület kutatócsoport működhet: 39 akadémiai kutatóközpontokban, intézetekben, 26 pedig egyetemeken. A programra tavaly elkülönített 2,4 milliárd forint támogatásból 1,5 milliárd az MTA intézményeiben, 898 millió az egyetemeken hasznosul.

Új akadémiai kutatócsoportok megalakulására a hazai egyetemeken 600 millió forint jutott, ennek köszönhetően 2012 közepétől 74 támogatott kutatócsoport működhetett. Az elnök hangsúlyozta, hogy az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok 7,686 milliárd forintos költségvetési támogatása 41 százalékkal volt magasabb, mint 2011-ben, ebből 3,8 milliárd a felsőoktatási intézményekhez került.

Pálinkás József kiemelte, hogy az MTA költségvetési fejezetéből 7 milliárd forint szolgálta a nem akadémiai kutatóintézetekben megvalósuló kutatásokat, így az Akadémia vált az egyetemi kutatások legjelentősebb finanszírozójává. Szólt a 2012-ben első ízben meghirdetett vendégkutatói pályázatról is, amely lehetővé tette a külföldi kutatók meghívását.

A beszámoló szerint két nagy fejlesztés is megvalósul. Az egyetlen hazai főhivatású közfinanszírozású kutatóhálózat rendszerváltás óta legnagyobb beruházását, az MTA Természettudományi Kutatóközpont 9,5 milliárd forintból épülő új épületét 2013 novemberében vehetik birtokba a kutatók. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban jön létre a világ leggyorsabb kutatási célú adathálózata, a beruházás hazai részéhez szükséges 8,5 milliárd forintot a kormány biztosította.

Az elnök szerint a 2012-es év az aktív felkészülés időszaka volt a World Science Forum 2013-as rendezvényére. Pálinkás József javaslatára a kétévente megrendezett esemény négyévente lesz Budapesten, a többit pedig mindig egy-egy másik országban szervezik meg. A következő, 2013-as fórum Rio de Janeiróban lesz.

Az MTA közgyűlésén kiemelkedőnek értékelte Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára az akadémiai kutatóhálózat elmúlt évi tevékenységét. Mindezek mellett huszonhat új levelező tagot választott a Magyar Tudományos Akadémia. Erről bővebben itt olvashat.