Nagy sajtóvisszhangot kapott Angelina Jolie döntése, hogy a mellrák kialakulását megelőzendő levetette mindkét mellét. Az orvosok úgy becsülték, hogy a híres színésznőnek a hibás gének jelenléte miatt 87 százalék esélye van a mellrákra. „Úgy döntöttem, hogy megelőzésként annyira minimalizálom ezt a kockázatot, amennyire csak lehet” – indokolt Jolie. A megelőző drasztikus amputációról azonban megoszlanak a vélemények.
Az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Hollandiában sokkal gyakoribb a megelőző mellamputáció, mint Németországban. A szigetországban a genetikailag érintett nők fele dönt a megelőző amputáció mellett, míg Németországban ez az arány mindössze három százalék.
Bár a beavatkozás szükségessége adott esetben nem vitatható – az érintettek 90 százalékánál nem alakul ki mellrák –, a tudósok megkérdőjelezik a megelőző amputáció szükségességét. Sok onkológus azzal érvel, hogy a kezelési módszerek ma már annyira fejlettek, hogy nincs szükség erre a nőt fizikailag, lelkileg és szellemileg is igénybe vevő drasztikus beavatkozásra.
A nők minden korosztályánál jelentkezhet mellrák. Bár a pontos okok nem ismertek, a tudósok szerint igen nagy szerepet játszik a megbetegedés kialakulásában a genetika. Az már ismert tény, hogy bizonyos családokban gyakoribb a mellrák. Azoknak a nőknek, akik ilyen családi háttérrel rendelkeznek, különösen nagy figyelmet kell fordítaniuk a rendszeres szűrővizsgálatokra. Tény: azoknál a nőknél, akiknek két közeli hozzátartozója is mellrákban szenved, igen magas a megbetegedés kockázata. Erre különösen az ötvenes éveiben járó nőknek kell nagyon figyelniük.
Az esetek 70-80 százalékában az úgynevezett BRCA1 és a BRCA2 gének elváltozásai okozzák a rákot.
A tumor felfedezése után a műtétet gyakran nem lehet elkerülni, de a legtöbb esetben nem szükséges a teljes mell eltávolítása. Ez az eljárás azért jó, mert a fennmaradó szövetek és plasztikai műtét segítségével szép eredmények érhetők el a szövetek újjáépülésben.
Gyakran azonban csak mellamputáció segíthet. Ez esetben sok rákos szövetet kell eltávolítani, s a műtéten kívül kemoterápiára vagy sugárkezelésre is szükség van, hogy a szervezetben lévő rákos sejtek elpusztuljanak. Ez nagyon stresszes eljárás, de ha időben észlelik a rákot, a kúra komoly esélyt jelent a gyógyulásra.
Nincs ok a pánikra, ha a nő csomót észlel a mellében: a kis csomók sokszor ártalmatlanok. Németországban élete során minden nyolcadik nő átéli az emlődaganat sokkoló diagnosztizálását. Ez messze leggyakoribb rákbetegség a nőknél. Sajnos még mindig nagyon magas azon nők száma, akiknél későn észlelik a tumort. Ha a daganat kisebb, mint 5 centiméter, 90 százalékos esély van az ötéves túlélési arányra.
A mellrákos nők közül minden negyedik ötven év alatti. Ennek különböző okai vannak: a fiatalok még nem a betegségekkel foglalkoznak, így nem fedezik fel az elváltozást, ráadásul számukra nem, csak 50–69 éves kor között kötelező a mammográfia. A genetikán kívül az elhízás, a testmozgás hiánya, a dohányzás és az alkoholfogyasztás is növeli a mellrák kockázatát.
