A 2250 genetikai molekulamintát a földrész különböző pontjairól vette Graham Coop és Peter Ralph, a Kaliforniai Egyetem két kutatója. Elemzésük szerint még az egymástól 3 ezer kilométerre élők DNS-ében is akadnak tökéletesen megegyező szakaszok, és a közös ős a középkorig követhető vissza.
A két tudós kedden közzétett tanulmányában megjegyzi, hogy mindez az emberi genetikai anyag tartós kontinentális áramlását sugallja: keveredés volt olyan egymástól távoli országok lakossága között, mint Anglia és Törökország vagy Lengyelország és Portugália. A kutatók ugyanakkor meglepő regionális elkülönüléseket is találtak: a DNS-ek szerint az itáliaiak és a spanyolok kevésbé közeli rokonságban vannak egymással, mint Európa más népeivel.
„Az elemzés meglehetősen meggyőző” – mondta Mark A. Jobling brit genetikus, aki nem vett részt a kutatásban, de a téma szakértője. „Mivel az ősök száma mindenkinél nagyjából megkétszereződik nemzedékenként visszafelé haladva az időben, nem kell túl messzire visszanyúlnunk, hogy közös családfagyökérre bukkanjunk” – tette hozzá.
Coop és Ralph úgy vélik, hogy felfedezésük változtathat azon, ahogy Európa népei a szomszédaikra tekintenek. Jobling nemigen reménykedik. „Számos tanulmány kimutatta, hogy azok a népcsoportok, amelyek hagyományosan és szinte állandóan harcban álltak egymással, genetikailag igen közeli rokonok. Ez azonban sohasem gátolta őket abban, hogy öljék egymást” – mondta a brit tudós példaként megjegyezve, hogy a Közel-Keleten a zsidó és nem zsidó lakosság genetikája rendkívül hasonló, de ha szembesülnek is rokoni voltukkal, még nem borulnak egymás nyakába.
