A tiszta levegő is okolható a hurrikánokért

A levegőminőség javítását célzó erőfeszítések mellékhatásaként növekedhet a hurrikánok előfordulásának gyakorisága.

A brit meteorológiai szolgálat (Met Office) kutatói közvetlen összefüggést mutattak ki az ipari légszennyezés mértéke és a hurrikánok előfordulásának gyakorisága között az Atlanti-óceán északi térségére vonatkozóan. A 20. század legnagyobb részében a légkörben lévő koromtartalmú szennyeződések kedvezőtlen feltételeket teremtettek a viharok kialakulásához, ezzel jelentősen csökkentve azok számát.

Az 1980-as évek óta azonban az Atlanti-óceán feletti tisztább levegő jobb feltételeket teremt a hurrikánképződéshez, ennek eredményeként több trópusi vihar alakul ki és pusztít az amerikai és karibi partoknál. Az aeroszolos légszennyező anyagok világosabbá teszik a felhőket, amelyek ezáltal több napfényt vernek vissza az űrbe. Az aeroszolok magas légköri koncentrációja befolyásolja az óceán hőmérsékletét és az áramlatokat, ezáltal megnehezítve a hurrikánképződést – magyarázták a szakemberek.

Az 1980-as években született „tisztalevegő-törvények” hatályba lépése óta csökkent az Atlanti-óceán északi része feletti aeroszol-koncentráció, és a modellezéses kutatások eredményei azt sugallják, hogy ez közrejátszott a hurrikánok közelmúltban tapasztalt megszaporodásához – húzta alá a meteorológiai szolgálat kutatójaként dolgozó Nick Dunstone, a Nature Geoscience című folyóiratban közölt tanulmány vezetője.

A hurrikánok a meleg óceánvíz felett képződnek és átmérőjük akár a 900 kilométert is meghaladhatja, szeleik pedig az óránkénti 300 kilométeres sebességet is elérhetik. Globális szinten évente átlagosan nagyjából 90 trópusi vihart regisztrálnak. Az Atlanti-óceán északi térségében egyértelműen növekedett a trópusi viharok és hurrikánok gyakorisága: az 1850 és 1990 közötti időszakban mért évi tízről tizenötre emelkedett a számuk 1998 és 2007 között. Ugyanezen időszakban ötről nyolcra nőtt azon viharok száma, amelyeket erősségüknél fogva a hurrikánok kategóriájába soroltak.

Számos tanulmány mutatott rá azon globális trendre, amely szerint a hurrikánok és egyéb ciklonok mára erősebbek és pusztítóbbak lettek. Jelenleg is tudományos vita folyik a trópusi ciklonok megnövekedett száma és a globális felmelegedés közötti kapcsolatról.

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) 2007-es jelentése szerint „inkább valószínű, mint nem”, hogy az emberiség közrejátszott a hurrikánok 1970-es évek óta tapasztalt felerősödéséhez – adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása.