A világemlékezet részévé vált Semmelweis felfedezése

A világemlékezet részévé nyilvánították Semmelweis Ignác gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseinek nyomtatott formában megjelent változatát.

kn
2013. 06. 19. 10:34
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A világemlékezet részévé nyilvánították Semmelweis Ignác gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseinek 1847 és 1861 között nyomtatott formában megjelent változatát az UNESCO Nemzetközi Tanácsadó Bizottságának a dél-koreai Kvangdzsuban zajló tanácskozásán, ahol összesen 54 elemmel – köztük a nebrai koronggal és Che Guevara fiatalkori kézirataival – bővült az 1992-ben létrehozott lista.

A Semmelweis-dokumentáció része az orvos gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéséről szóló Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers (A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése) című kiadvány, amely 1860-ban Bécsben jelent meg (1861-es évszámmal), valamint egy Orvosi Hetilapban megjelent írás is.

A Nemzetközi Tanácsadó Bizottság péntekig az UNESCO Világörökségi Bizottságának Kambodzsában zajló ülésével párhuzamosan tanácskozik Dél-Koreában. A világemlékezet listájára javasolt emlékekről szóló döntését Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója hagyta jóvá. Idén 54 ország és egy nemzetközi szervezet 84 jelölését vitatta meg a testület.

A 3600 éves nebrai korong az ismert legrégebbi ábrázolása az égboltnak. Németországban, a Szász-Anhalt tartománybeli Nebra közelében került elő illegális ásatások során 1999-ben. A kincset 2002 februárjában a rendőrség egy színlelt vásárlás során foglalta le Svájcban, és jelenleg a németországi Halle város tartományi múzeuma állandó kiállításának része. A regiszter része lett a lorschi kódex, az egyik legrégebbi középkori füveskönyv is. A Németország középső részén található lorschi bencés apátságban készült, 460 oldalas és 3800 bejegyzést tartalmaz. A kódex nagy valószínűséggel 1167 és 1190 között íródott.

Német–holland javaslatra felvették a világemlékezet listájára a Kommunista kiáltványt, valamint Karl Marx Tőkéjének első kötetét, német–osztrák javaslatra pedig a német Aranybullát, amely meghatározta a német-római császár megválasztásának módját, kijelölve a hét választófejedelmet. Szintén felkerült a listára a Nemzetközi Vöröskereszthez kapcsolódó nemzetközi keresőszolgálat (International Tracing Service, ITS) állománya. Az ITS dokumentációs és kutatási központja a náci üldöztetést, a kényszermunkát és a holokausztot tárja fel a hesseni Bad Arolsenben.

A világemlékezet részévé nyilvánították továbbá a koreai nemzeti hős, a japánok ellen hét tengeri csatát nyert I Szunszin 16. századi háborús naplóját – amelyet a maga nemében egyedülállónak tartanak a világon –, valamint a Pak Csong Hi, Dél-Korea néhai elnöke által 1970-ben meghirdetett és a mezőgazdasági termelést, valamint a falu modernizálását szolgáló Szemaul Undong, az Új Falu Mozgalom archív dokumentumait. E mozgalom révén vált Dél-Korea fejlett gazdasági hatalommá.

Felkerült a listára egy japán nemes által Európába küldött 17. századi misszió emlékeinek gyűjteménye, valamint a világ legrégebbi, kézzel írt naplója. A Vatikánt és Spanyolországot megjárt, Keicso-kori misszió emlékei japán–spanyol javaslatra kerültek a regiszterbe. A misszió egy Maszamune Date nevű szendai nemes parancsára 1613-ban indult útnak, többek közt azért, hogy kereskedelmi megállapodásokat kössön.

Ami a naplót illeti, Micsinaga Fudzsivara, egy 966 és 1027 között élt befolyásos kormányzó írta. A tekercsek értékes ismeretekkel szolgálnak a japán császári udvar szokásairól. A világemlékezet listája hat latin-amerikai bejegyzéssel is gazdagodott: ezek között van Che Guevara fiatalkori kéziratainak gyűjteménye, amelynek felvételére Kuba és Bolívia közösen tett javaslatot. Brazil kezdeményezésre felkerült a listára a közelmúltban elhunyt világhírű építész, Oscar Niemeyer archívuma, csakúgy mint a II. Péter brazil császár hazai és külföldi útjaival kapcsolatos dokumentumok.

Az 1703-as izlandi népszámlálás dokumentumai, Hacsaturján kottái, Irán több száz éves térképei, Vasco da Gama első indiai útjának (1497–1499) krónikája, 1948 és 1989 közötti cseh és szlovák szamizdatok, a montreux-i dzsesszfesztivál archívuma, illetve a Jad Vasem által gyűjtött emléklapok – egyfajta jelképes sírkövek – immár 2,5 milliós állománya is a világemlékezet részévé vált – olvasható az UNESCO honlapján.



Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.