A világemlékezet részévé vált Semmelweis felfedezése

A világemlékezet részévé nyilvánították Semmelweis Ignác gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseinek nyomtatott formában megjelent változatát.

A világemlékezet részévé nyilvánították Semmelweis Ignác gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseinek 1847 és 1861 között nyomtatott formában megjelent változatát az UNESCO Nemzetközi Tanácsadó Bizottságának a dél-koreai Kvangdzsuban zajló tanácskozásán, ahol összesen 54 elemmel – köztük a nebrai koronggal és Che Guevara fiatalkori kézirataival – bővült az 1992-ben létrehozott lista.

A Semmelweis-dokumentáció része az orvos gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéséről szóló Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers (A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése) című kiadvány, amely 1860-ban Bécsben jelent meg (1861-es évszámmal), valamint egy Orvosi Hetilapban megjelent írás is.

A Nemzetközi Tanácsadó Bizottság péntekig az UNESCO Világörökségi Bizottságának Kambodzsában zajló ülésével párhuzamosan tanácskozik Dél-Koreában. A világemlékezet listájára javasolt emlékekről szóló döntését Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója hagyta jóvá. Idén 54 ország és egy nemzetközi szervezet 84 jelölését vitatta meg a testület.

A 3600 éves nebrai korong az ismert legrégebbi ábrázolása az égboltnak. Németországban, a Szász-Anhalt tartománybeli Nebra közelében került elő illegális ásatások során 1999-ben. A kincset 2002 februárjában a rendőrség egy színlelt vásárlás során foglalta le Svájcban, és jelenleg a németországi Halle város tartományi múzeuma állandó kiállításának része. A regiszter része lett a lorschi kódex, az egyik legrégebbi középkori füveskönyv is. A Németország középső részén található lorschi bencés apátságban készült, 460 oldalas és 3800 bejegyzést tartalmaz. A kódex nagy valószínűséggel 1167 és 1190 között íródott.

Német–holland javaslatra felvették a világemlékezet listájára a Kommunista kiáltványt, valamint Karl Marx Tőkéjének első kötetét, német–osztrák javaslatra pedig a német Aranybullát, amely meghatározta a német-római császár megválasztásának módját, kijelölve a hét választófejedelmet. Szintén felkerült a listára a Nemzetközi Vöröskereszthez kapcsolódó nemzetközi keresőszolgálat (International Tracing Service, ITS) állománya. Az ITS dokumentációs és kutatási központja a náci üldöztetést, a kényszermunkát és a holokausztot tárja fel a hesseni Bad Arolsenben.

A világemlékezet részévé nyilvánították továbbá a koreai nemzeti hős, a japánok ellen hét tengeri csatát nyert I Szunszin 16. századi háborús naplóját – amelyet a maga nemében egyedülállónak tartanak a világon –, valamint a Pak Csong Hi, Dél-Korea néhai elnöke által 1970-ben meghirdetett és a mezőgazdasági termelést, valamint a falu modernizálását szolgáló Szemaul Undong, az Új Falu Mozgalom archív dokumentumait. E mozgalom révén vált Dél-Korea fejlett gazdasági hatalommá.

Felkerült a listára egy japán nemes által Európába küldött 17. századi misszió emlékeinek gyűjteménye, valamint a világ legrégebbi, kézzel írt naplója. A Vatikánt és Spanyolországot megjárt, Keicso-kori misszió emlékei japán–spanyol javaslatra kerültek a regiszterbe. A misszió egy Maszamune Date nevű szendai nemes parancsára 1613-ban indult útnak, többek közt azért, hogy kereskedelmi megállapodásokat kössön.

Ami a naplót illeti, Micsinaga Fudzsivara, egy 966 és 1027 között élt befolyásos kormányzó írta. A tekercsek értékes ismeretekkel szolgálnak a japán császári udvar szokásairól. A világemlékezet listája hat latin-amerikai bejegyzéssel is gazdagodott: ezek között van Che Guevara fiatalkori kéziratainak gyűjteménye, amelynek felvételére Kuba és Bolívia közösen tett javaslatot. Brazil kezdeményezésre felkerült a listára a közelmúltban elhunyt világhírű építész, Oscar Niemeyer archívuma, csakúgy mint a II. Péter brazil császár hazai és külföldi útjaival kapcsolatos dokumentumok.

Az 1703-as izlandi népszámlálás dokumentumai, Hacsaturján kottái, Irán több száz éves térképei, Vasco da Gama első indiai útjának (1497–1499) krónikája, 1948 és 1989 közötti cseh és szlovák szamizdatok, a montreux-i dzsesszfesztivál archívuma, illetve a Jad Vasem által gyűjtött emléklapok – egyfajta jelképes sírkövek – immár 2,5 milliós állománya is a világemlékezet részévé vált – olvasható az UNESCO honlapján.