„Csókpeptid”: itt a csodaszer a meddőség ellen

Megszületett az első baba, akinek édesanyja a természetben előforduló hormont kapott a meddőségi kezelés idején.

kn
2013. 06. 20. 19:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megszületett az első baba, akinek édesanyja a természetben előforduló hormont kapott a meddőségi kezelés idején. A kutatók szerint az eljárás ezzel biztonságosabbá válhat. Az egészséges, 3240 grammos kisfiú mamája a londoni Hammersmith Kórház és az Imperial College mesterséges megtermékenyítési (IVF) kezelésén vett részt, ahol a szokásos gyógyszerek helyett a közelmúltban felfedezett új hormont, a „csókpeptidet” kapta a petefészkek stimulálására és a petesejtek érlelésére – írta a The Guardian online kiadása.

A meddőségi kezelésen részt vevő nők nagyobb eséllyel fogannak meg, ha étrendjükben megfelelő mennyiségű fehérje szerepel.

 

Nemrégiben felmerült egy javaslat, hogy az OEP-finanszírozás hatékonyabbá tétele esetlegesen meg is duplázhatná az évente születő lombikbébik számát.

 

A meddőségi klinikáktól segítséget kérő nők gyakran nem is nagyon vannak tisztában azzal, mikor a legtermékenyebbek, derítette ki egy ausztrál felmérés.

A természetes fehérje azzal teszi biztonságosabbá a beavatkozást, hogy megóvja a nőket a petefészkek túlstimulálásának tünetegyüttese (OHSS) nevű betegségtől, mely akár életveszélyes is lehet. Ugyan a szövődmény a páciensek viszonylag kis hányadát érinti – öt százalékuk szenved enyhébb, egy százalékuk a súlyosabb tünetektől –, azonban a legkomolyabb esetekben a beteg 2-6 hetes kórházi kezelésre szorul. Legnagyobb veszélyben azok a nők vannak, akik a policisztás ovárium szindróma (CPOS) nevű betegségben szenvednek.

A kutatásban nem vettek részt gyógyszergyártó cégek, hiszen túl nagy keresletre nem számíthatnak. A nagyobb biztonságra irányuló vizsgálatot a brit Orvosi Kutatási Tanács és a Nemzeti Egészségkutató Intézet finanszírozta. „A peptid alkalmazása hatékonynak bizonyult az IVF-kezelésben részt vevő nőknél, mert természetesebb módon stimulálta a hormontermelést, az eredmény pedig egészséges csecsemő lett” – számolt be a munkáról Waljit Dhillo, a londoni kutatás vezetője.

Bár a fejlesztés leginkább a veszélyeztetett nők kockázatainak csökkentését célozza, az eredmények a tudósok szerint annyira biztatók, hogy természetes alternatívát jelenthetnek mindenkinek, aki IVF-kezelésben vesz részt. A kutatás adatait az Endokrin Társaság San Franciscó-i konferenciáján mutatták be. Összesen 30 nő kapott „csókpeptidet”, 29-nél volt sikeres a petesejt érlelése, 28-nál fejlődött ki az embrió, és 12 nappal az embrió beültetése után 11 nőnek lett pozitív a terhességi tesztje.

„A vizsgálatban résztvevők egyike sem tartozott a kockázati csoportba, hiszen a kutatás azt vizsgálta, a természetes hormon elég hatékonyan helyettesíti-e a hagyományos gyógyszert. A veszélyeztetett csoportot, amelynek a legtöbbet segíthet az új eljárás, egy következő kutatás során fogjuk megvizsgálni” – tette hozzá Geoffrey Trew, a kórház termékenységi szakorvosa és sebésze. A petesejtek érését stimuláló hagyományos szert, a HCG-t szintén előállítja a női test, ám kizárólag a várandósság idején, és hatása időnként túl erőteljes lehet.

A „csókpeptidet” (angol nevén kisspeptint) a Pennsylvania állambeli Hershey-ben fedezték fel, innen származik a neve is: a település ugyanis a Hershey’s Kisses nevű híres csokoládé otthona.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.