Etruszk kincsek a sírrabló kőművesek kezében

Az utóbbi évtizedek legjelentősebb etruszk leletét mutatták be csütörtökön az olasz hatóságok, amiket sírrablóktól kobozták el évekig tartó nyomozás eredményeként.

tt
2013. 06. 28. 15:13
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A közép-olaszországi Perugiában tíz évvel ezelőtt, egy lakóház alapozása közben bukkantak az építőmunkások a hellenisztikus kori érintetlen etruszk fejedelmi temetkezési helyre, benne a ritkaságszámba menő kincsekkel. A törvény előírását megszegve az építtetők nem jelentették a felfedezést a hatóságoknak, hanem megpróbálták a feketepiacon eladni a felbecsülhetetlen értékű leleteket.

A hatóságok két éve, egy ismert római műkincscsempésznél találtak egy szobrot ábrázoló fotót és egy szoborfejet, amellyel a lelet valódiságát akarta bizonyítani a lehetséges vevőknek. A fénykép és a szobortöredék nyomába eredve derítették ki a nyomozók, hogy a perugiai építtetők egy eddig ismeretlen, leletekben gazdag etruszk temetkezési helyet tártak fel illegálisan.

Mire felgöngyölítették a hálózatot, a sírrablók már eladtak öt vagy hét szarkofágot umbriai magángyűjtőknek, további 15, csata- és mitológiai jelenetekkel gazdagon díszített kőkoporsót pedig a földbe ásva rejtettek el vevőre várva. Az olasz régészek megállapították, hogy a már ismert Cacni etruszk arisztokrata család temetkezési helye került elő.

Az etruszkok csak kevés írásos emléket hagytak maguk után, ezért történetük megismerése szempontjából rendkívüli fontosak a tárgyi emlékeik. A sírrablók által megtalált sírkamrák a 3.–2. századból származnak, abból a korból, amikor az etruszkok már kezdtek beleolvadni a római lakosságba. A régészek remélik, hogy a rendkívülinek mondott leletek tanulmányozása, a temetkezési hely alaposabb feltárása segít többet megtudni a Perugia környéki etruszk lakosság eddig kevéssé ismert történetéről, sorsáról.

A csütörtökön bemutatott régészeti leleteket az utóbbi három évtized legjelentősebb felfedezésének nevezte Massimo Bray, a kulturális javak minisztere, aki egyben sürgette a műkincsek nemzetközi kereskedelmének hatékonyabb ellenőrzését, az olasz kulturális örökség védelmének reformját.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.