A permafroszt, azaz a tartósan fagyott talaj akkor kezd olvadni, ha a légkör az iparosodás előtti korszak klímájához képest 1,5 Celsius-fokkal felmelegszik. „A globális középhőmérséklet az ipari forradalom óta már 0,8 fokkal növekedett, és ha a jelenlegi tendencia folytatódik, tíz-harminc éven belül el is érheti az olvadási küszöböt” – véli Gideon Henderson, az Oxfordi Egyetem Földtani Tanszéke kutatócsoportjának vezetője.
A klímaváltozás hatására világszerte rendszeresebbé válhatnak a súlyos árvizek, egyebek között a Gangesz, a Nílus és az Amazonas tekintetében is, néhány másik folyó, köztük a Duna, viszont várhatóan ritkábban fog kilépni medréből.
Nem az ipari környezetszennyezés, hanem a vulkánkitörések eredményeként légkörbe kerülő kén-dioxid lassítja le a Föld felmelegedését – derül ki egy friss felmérésből. A tudósok választ kaptak arra, hogy miért nem melegedett a szakértői előrejelzéseknek megfelelően a Föld légköre 2000 és 2010 között.
Megtízszereződhet az olyan pusztító atlanti-óceáni szélviharok száma ebben az évszázadban, mint amilyen az Egyesült Államok mexikói-öbölbeli partvidékét valósággal letaroló Katrina hurrikán volt.
A kutatók a szibériai Lenszk melletti barlangban talált álló és függő cseppköveket vizsgálták meg. Ezek a jelenségek akkor alakulnak ki, amikor a felszíni víz a barlang tetején keresztül beszűrődik az üregbe, amelyben ugyanolyan a hőmérséklet, mint odakint.
Az urán- és ólomizotópoknak köszönhetően meghatározható, hogy a cseppkőoszlopok 945-400 ezer évvel ezelőtt alakultak ki. A talaj felengedése egybeesett azzal a korszakkal, amikor a felszíni hőmérséklet 1,5 fokkal melegebb volt az iparosodás előtti klímához képest – állítják a kutatók.
A tartósan fagyott talaj az északi félteke felszínének körülbelül negyedét borítja, s 1,7 milliárd tonnás széntartalma a felolvadás során megduplázhatja a légkörben lévő szén-dioxid mennyiségét. Ezt a gázkibocsátást nem vették figyelembe a klíma felmelegedéséről szóló nemzetközi tárgyalásokon.
A nemzetközi közösség célja a globális felmelegedés 2 fokos maximálása, ehhez pedig az üvegházhatású gázok kibocsátásának további korlátozásáról kell megállapodni Párizsban, az ENSZ 2015-ben tartandó klímakonferenciáján. Amennyiben maradnak a jelenlegi intézkedések, a Föld éghajlata a 3-5 fokos felmelegedés felé tart.
