Hatalmas területet emésztettek fel a „láthatatlan” tüzek

Több fát emésztenek fel a „láthatatlan” tüzek az Amazonas-medence esőerdőiben, mint amennyit évente kivágnak.

„Láthatatlan” tüzek pusztítanak az Amazonas-medence esőerdeiben a sűrű, vastag lombsátor alatt: a szinte észrevétlenül harapózó lángok jóval több fát emésztenek el, mint amennyit évente kivágnak, hogy művelés alá vonják a letarolt területet – tárta fel egy új tanulmány.

A „rejtett” tüzek kialakulásának és lefolyásának megfigyelését az amerikai űrkutatási ügynökség (NASA) új műholdas képalkotó technológiája tette lehetővé. Az Amazonas-medence füves térségeiben tomboló tüzektől eltérően, amelyek gyorsan terjednek és hatalmas lángokkal égnek, az aljnövényzet szintjén fellobbanó tüzeket nagyon nehéz észrevenni. A brit tudományos akadémia folyóiratában megjelent tanulmány szerint 1999 és 2010 között a „láthatatlan” tüzek több mint 85 500 négyzetkilométer (közel magyarországnyi) területet perzseltek fel.

„Azt tudtuk, hogy az amazonasi erdők igen sebezhetők , de korábban nem voltunk tisztában a rejtett tüzek gyakoriságával és kiterjedtségével” – közölte Doug Morton, a NASA Goddard Űrhajózási Központjának a kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

A tűz mellett a víz is pusztíthat a vidéken: a klímaváltozás hatására világszerte rendszeresebbé válhatnak a súlyos árvizek, egyebek között a Gangesz, a Nílus és az Amazonas tekintetében is, míg néhány folyó, köztük a Duna, várhatóan ritkábban fog kilépni medréből – derül ki egy új tanulmányból.

Szenzációs hírről számoltak be a tudósok: az Amazonas vizében élő baktériumok feldolgozzák a környező esőerdőkből a folyóba kerülő faszármazékokat, amelynek eredményeként a folyamóriás szén-dioxidot „lélegez ki”.

Mégsem olyan sérülékeny a globális felmelegedéssel szemben az amazonasi esőerdő, mint azt eddig széles körben vélték – derült ki egy új vizsgálatból.

A tüzek okozta pusztítások nyomai fokozatosan eltűnnek, ahogy az esőerdők újra lábra kapnak a kiégett körzetekben. Az ügynökség szakemberei a Terra elnevezésű műholdon elhelyezett műszerek segítségével igyekeznek felmérni az évente keletkező károk nagyságát. Főképpen a lombozat sűrűségében és állapotában bekövetkezett változásokat figyelik.

A NASA adatai alapján a rejtett tüzek a fák 10-50 százalékát megsemmisítik azokon a területeken, amelyeken dúlnak, és valószínűleg számottevő forrásai a térség szén-dioxid-kibocsátásának, amelyet mindeddig nem vettek kellőképpen figyelembe a klimatikus modellekben. A lángok azonban csak akkor csapnak fel a lombtetők alatt, amikor az időjárási viszonyok kedvezőek a számukra – például akkor, amikor a levegő páratartalma alacsony. A tanulmány felfedte azt is, hogy a „láthatatlan” tüzek jobbára lakott területek közelében alakulnak ki, ami arra utal, hogy egy eldobott cigaretta, egy ki nem oltott tábortűz vagy más emberi hanyagság lobbantotta fel őket.