A gének okolhatók a rossz tanulmányi eredményekért?

A génfelépítés ismeretében úgy lehetne a gyerekekre szabni a tanítást, hogy az átsegítse őket a tanulási nehézségeken.

tt
2013. 07. 28. 10:07
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

kutatás szerint az öröklött intelligencián múlik a kamaszok teljesítményének csaknem 60 százaléka a 14-16 éves korban letett középiskolai vizsgákon, miközben az egyéb faktorok, mint az iskolai teljesítmény, egyharmad részben játszik szerepet az eredményekben – ismertette a The Daily Telegraph online kiadása csütörtökön.

A tanulmány egy kilencvenes évek közepén végzett hosszú távú elemzésen alapult, amelyben 11 ezer Angliában és Walesben született iker vett részt. Az eredmények arra utalnak, hogy a géneknek nagyobb jelentősége lehet a gyerekek tanulmányi előmenetelében, ahogy egyre idősebbek lesznek.

A Telegraph szerint a londoni King\'s College Pszichiátriai Intézetében dolgozó amerikai Robert Plomin professzor, a tanulmány vezetője már meghívást is kapott az oktatási minisztériumba, hogy tájékoztassa az illetékeseket a kutatás eredményiről. A lap úgy véli, ez arra utal, hogy egy jövendőbeli oktatási reformnál a tárca komolyan mérlegeli a tanulmány megállapításait.

Plomin egy interjúban arról beszélt, hogy a tanulók megbélyegzésétől tartva az oktatási intézményrendszer túl gyorsan elhessegette a genetikai hatások figyelembe vételét. A tudós azonban rámutatott: a kutatási eredmények alapján a gyerekek egyéni igényire lehetne szabni az oktatást, ahelyett, hogy egységes keretben kellene megfelelniük a követelményeknek.

A genetikai vizsgálatok már egészen fiatal korban kiszűrhetik, hogy mely tanulók szorulnak segítségre bizonyos tárgyakban. „A gyerekek pontosan ismerik egymást: tudják ki a játékos és kinek vág az esze” – tette hozzá Plomin. A professzor szerint amennyiben ismerni lehetne a gyerekek genomját, számos betegséget meg lehetne jósolni és meg lehetne előzni. Génjeik ismeretében úgy lehetne hozzájuk szabni a tanítást, hogy átsegítse őket a tanulási nehézségeken.

Korábbi tanulmányok ismételten kapcsolatba hozták a géneket az IQ-val, ám a legutóbbi kutatás azt sugallja, hogy a kettő közötti kapcsolat felerősödik a kor előrehaladtával. Plomin úgy véli, az IQ örökölhetősége az élet során lineárisan nő. Harminctól 40, 50, 60, egyesek szerint 80 százaléka örökölhető. „Valószínű, hogy a kis genetikai különbségek az életünk során egyre nagyobbak lesznek a környezetünk és a genotípusunk kölcsönhatása révén. Legegyszerűbben úgy lehetne elmagyarázni, hogy az éles eszű gyerekek többet olvas, és olyanok társaságát keresi, akik szintén többet olvasnak” – magyarázta a professzor.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.