Az agy vérellátását hivatott védeni az úgynevezett Willis-kör (az angol orvos írta le a 17. században), amely a főbb artériák közötti kapcsolatok sorozatát jelenti. A migrénes betegeknél, különösen aurás migrén esetében, hiányoznak a Willis-kör egyes elemei.
A migrén ma mintegy 28 millió amerikainál okoz problémát, és jelenthet bizonyos mértékű fogyatékosságot is. A szakemberek korábban az gondolták, hogy az agyi erek tágulása okozta a migrént, majd később az idegsejtek jeleiben bekövetkezett változásokkal társították.
A legfrissebb kutatás, amely a PLOS ONE folyóiratban jelent meg, azt támasztja alá, hogy a vérerek a korábban feltételezettől eltérő szerepet játszanak a migrén kialakulásában. Az agy vérellátásában bekövetkező szerkezeti változások megváltoztatják az agyi véráramlást, így járulnak hozzá a normálistól eltérő idegi tevékenységhez, ez pedig migrént vált ki.
A migrén és a depresszió külön-külön is jelentősen rontja a páciensek életminőségét, ám együttes előfordulásuk másfajta következménnyel is jár: kisebb aggyal – derül ki egy friss kutatásból.
Egy másik kutatás szerint azok, akiket krónikus migrén vagy hátfájás kínoz, nagyobb valószínűséggel lesznek öngyilkosok, függetlenül attól, hogy egyébként szenvednek-e depressziótól vagy egyéb pszichiátriai betegségtől.
A mágneses rezonanciás képalkotóval (mri) végzett tesztek különbséget fedtek fel a migrénes fájdalommal kapcsolatos területeken – olvasható a Radiology aktuális számában.
A migrénben szenvedők több mint fele enyhülést tapasztalt, ha szexuális aktusra került sor a roham idején, ötödüknél pedig teljesen megszűnt a fájdalom – derül ki egy kutatásból.
„A migrénes emberek a vérerek szerkezeti eltérésével születtek – mondta a kutatás vezető szerzője, Brett Cucchiara neurológiaprofesszor. – A mostani eredmények megmagyaráznák például azt is, hogy egyes embereknél miért vált ki migrént a kevés folyadék fogyasztása.”
A kutatás során vizsgált 170 embert három csoportba sorolták. A kontrollcsoportnak nem volt fejfájása, a másik csoportnak aurás, a harmadiknak pedig sima migrénje volt. A kutatók azt figyelték meg, hogy a nem teljes Willis-kör a legnagyobb számban azoknál a betegeknél volt kimutatható, akiknek aurás migrénjük volt (73 százalék). A nem aurás migrén esetében ez a szám 67, a fejfájástól mentes csoport esetében pedig 51 százalék volt.
„A Willis-kör abnormális kifejlődése és az elégtelen véráramlás együttesen az agy hátsó részében volt megfigyelhető, ahol a látókéreg is található. Ez megmagyarázza azt, hogy az aurás migrénben szenvedőknek miért vannak látászavaraik, mint például az eltorzult kép, a villanások vagy hullámzó vonalak látása” – magyarázta dr. John Detre neurológia- és radiológiaprofesszor.
A kutatók következtetése szerint a Willis-kör szerkezeti és funkcionális diagnózisa, teljesítményének felmérése segítheti a migrén okának feltárását, és így hatékonyabb, személyre szabott kezelés válik lehetővé.
