Üres halászhálók, özönvízszerű esőzések, forgószelek, másutt aszályok: ilyen következményekkel jár, ha az El Nino megjelenik a Csendes-óceán partjainál. Több hurrikán tombol az atlanti partokon, Észak-Amerika téli viharai délre tolódnak ilyenkor. Peru és Ecuador árvizeiért, az ausztráliai és indonéziai szárazságért és talán a szokatlanul szigorú európai telekért felelős meleg csendes-óceáni áramlat érkezését eddig legfeljebb fél évre lehetett előre jelezni.
A Giesseni Egyetem orosz, izraeli és német tudósokból álló csoportja pontosabb és hosszabb, 12-18 hónapos prognózist képes adni egy új módszer segítségével – állítja az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia Proceedings című folyóiratában megjelent tanulmányuk.
A Csendes-óceán trópusi térségében az 1950-es évek óta működik az a több mint kétszáz mérőpontból álló hálózat, amely a víz és a levegő hőmérsékletének szokatlan viselkedését figyeli meg. A Giesseni Egyetem Elméleti Fizikai Intézete és a Potsdami Klímakutatási Intézet tudósai felkutatták az eddig ismeretlen összefüggéseket és hosszú távú hatásokat, s ezekre alapozva sikerült az előrejelzés időtartamát több mint kétszeresére növelni, a téves riasztások számát pedig tíz százalék alá szorítani.
„Hihetetlenül fontos a hosszabb távú prognózis, hogy legyen felkészülési idő. Hat hónap túl kevés. Az indiai, zimbabwei vagy brazil farmerek ilyenkor már elvették a vetőmagot, elültették a növényt. Ha 12-18 hónap áll rendelkezésükre, egy egész termesztési ciklusban gondolkodhatnak” – hangsúlyozta Joachim Schellnhuber klímakutató, a tanulmány egyik szerzője. Az El Nino rendszertelenül jelentkezik. Mivel Peru partjait általában karácsony felé éri el, a kis Jézus spanyol megfelelőjéről kapta kisded jelentésű nevét.
A pontos prognózis azért is igen lényeges, mert a Nature Climate Change című szaklapban frissen megjelent tanulmány szerint a jelenség szokatlanul gyakran lépett fel a 20. század utolsó évtizedeiben. A Hongkongi Egyetem kutatói megvizsgálták több mint kétezer trópusi fa évgyűrűit, amelyek hét évszázad hőmérsékleti és csapadékemlékeit őrzik. Az eredményeket egybevetették a Csendes-óceán egyenlítői koralljainak adataival, valamint az északi félteke hőmérsékleti naplóival, és arra a következtetésre jutottak, hogy az El Nino korábbi évszázadokhoz képest sokkal nagyobb aktivitása egybeesik a globális felmelegedés évtizedeivel.
„Adataink szerint a nagy vulkánkitörések után a trópusi Csendes-óceán szokatlanul nyugodt, egy évvel később azonban intenzíven felmelegszik. Az üvegházhatást kiváltó gázok ugyanilyen hatással vannak a Föld légkörére, ami alátámasztja a feltevést, hogy az El Nino sűrűbb jelentkezése a globális felmelegedés következménye” – magyarázta Csinpao Li, a kutatás vezetője.
