Íme a boldogság kulcsa

A boldogsághoz vezető utat nem biztos, hogy ott kell keresni, ahol elsőre gondolnánk.

Tehetünk-e azért, hogy boldogabban éljünk? – tette fel a kérdést Ruut Veenhoven professzor, a rotterdami Erasmus Egyetem kutatója. A válasz természetesen igen, de a boldogsághoz vezető út nem biztos, hogy ott kezdődik, ahol elsőre keresnénk.

A professzor a World Happiness Database (itt gyűjtik össze a témába vágó tanulmányokat a világ minden tájáról) adatait tanulmányozva arra jutott, hogy negatív korreláció áll fenn a túlzott céltudatosság és a boldogság között. Bár az általános vélekedés szerint célokra van szükségünk a felhőtlen élethez, a helyzet azonban mégsem ennyire egyértelmű. Ennek oka, hogy a boldogtalan emberek jobban tisztában vannak céljaikkal, hiszen folyamatosan arra törekszenek, hogy javítsanak életkörülményeiken. Szintén meglepő megállapítás, hogy bár van némi pozitív korreláció a boldogság és aközött, valaki lát-e értelmet az életben, ez mégsem szükséges feltétele a gondtalanságnak.

A kutatások során arra jutottak, hogy az aktív élet áll a legszorosabb összefüggésben a boldogsággal. „Ahhoz, hogy boldog légy, aktívnak kell lenned” – állítja Veenhoven. Vagyis a részvétel fontosabb, mint hogy kiderítsük, mi is az élet értelme. A boldogság időben is változik, és ez nem kizárólag a körülmények változásának függvénye: ahogy idősödünk, egyre könnyebben „boldogulunk” az élettel. Az idős emberek általában bölcsebbek, és ebből kifolyólag többnyire boldogabbak is.

A World Happiness Database adatai alapján boldogabb az ember, ha:

– hosszú távú kapcsolatban van
– aktívan részt vesz a politikában, a közügyekben
– munkahelyén és szabadidejében is aktív
– eljár vacsorázni
– közeli barátai vannak (de a boldogság mértéke nem nő a barátok számának arányában...)

Egy-két meglepő felfedezésre is jutottak:

– azok, akik mértékkel isznak, boldogabbak, mint akik soha
– a férfiak elégedettebbek az olyan társadalmakban, ahol a nők nagyobb egyenlőséget élveznek
– a férfiakat a nőknél is boldogabbá teszi, ha jó megjelenésűnek tartják őket
– elégedettebb az ember, ha szépnek látja magát, mintha objektíven vonzónak tartják
– a gyermekvállalás csökkenti a boldogság szintjét, de az ismét megnő, mikor felnőnek és elköltöznek
– és jobb, ha nem ingázunk (egy 2004-es német tanulmány szerint az ingázás olyannyira elégedetlenné tesz, hogy a magas jövedelem sem tudja azt kompenzálni)

Veenhoven professzor arra ösztökéli az embereket, hogy végezzenek minél több olyan tevékenységet, ami boldoggá teszi őket, és ehhez segítséget is nyújt egy online napló formájában, melynek jelenleg 20 000 felhasználója van. Az egyik boldogságkereső elmondta, a napló megváltoztatta az életét, arra ösztönözte, hogy valóban olyan tevékenységekkel töltse idejét, amik boldoggá teszik.