Itt a lombikhús őssejtből

A héten tesztelik az őssejtből készült lombikhúst. A termék előállítása igen időigényes, és nagyon drága.

A lombikban tenyésztett hús fejlesztői azt remélik, találmányuk megmutatja, hogyan lehet kielégíteni a globális fehérjeigényt hatalmas csordák legeltetése és levágása nélkül. A 31 grammnyi hús prototípusa háromezer vékony csíkból készült, amelyeket egy tehén őssejtjeiből állítottak elő, a „gyártás” összesen 250 ezer fontba (több mint 86 millió forintba) került. A tudósok szerint az anyag nyersen szürkés, nyálkás, mint a tintahal vagy a kagyló húsa – tudósított a The Daily Mail brit napilap online kiadása.

„Jelenleg összes mezőgazdasági kapacitásunk 70 százalékát az élő állatok tenyésztéséből származó hús előállítására fordítjuk. Szükség van alternatívára, mert ha így megy tovább, a hús luxuscikk és nagyon drága lesz” – nyilatkozta Mark Post, a kutatás vezetője, a hollandiai Maastrichti Egyetem munkatársa a The Independent című brit lapnak.

Négy lépésben készül a lombikhús. Először az őssejteket nyerik ki a szarvasmarha izomszövetéből. Ezután a szaporodásukat támogató közegben tartják azokat, hogy sokasodjanak, és félig főtt tojás állagához hasonló anyag képződjön belőlük. Az így nyert izmot laboratóriumi eljárással „megedzik”, végül a háromezer, lombikban nőtt szálat szintén laboratóriumban kifejlesztett 200 mesterséges állati zsírdarabbal összedarálják és hamburgerbe való húspogácsát gyúrnak belőlük. Hosszú és drága folyamat, ám Post szerint mindössze hat hétig tart az út az őssejttől a hentespultig.

Először azonban azt kell megtudni, hogy a természetes eredetű kolbászhoz, sült húshoz szokott fogyasztóknak mennyire ízlik a lombikhús. Az új találmány olyan állati eredetű termék, amely sosem volt élő állat testének része, ám teljesen más, mint a szójából vagy egyéb növényi fehérjéből készült vegetáriánus húspótló. A tudósok szerint tíz éven belül várható a szintetikus hús árusítása.

A kutatók azt állítják, hogy találmányuk csökkenteni fogja a marhahús előállításához szükséges takarmány, víz és üzemanyag mennyiségét. A haszonállat húsának minden kilogrammjához ötször több növényi tápanyagra és üzemanyagra van szükség. AZ ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint 2050-ben a mai húsmennyiség kétszeresét fogyasztja majd a Föld népessége.

A lombikhúst az állatvédők is támogatják, mivel így az állatoknak kevesebbet kell szenvedniük – hangoztatta Ben Williamson, a Peta állatvédő szervezet szóvivője. Nehéz lesz azonban rávenni az embereket arra, hogy a lombikhúst elfogyasszák. Post szerint az íz és a fogyaszthatóság érdekében a termékhez adható még zsír és egyéb tápanyag. Ám mindenekelőtt az élelmiszer-szabadalmi hivatal előtt kell bizonyítaniuk, hogy a műhús tápértéke azonos a természetesével, és emberi fogyasztása biztonságos.