Megvan a képlet: ezért hizlalják fel magukat a cápák

Még nem tudni, miért tesznek hosszú vándorutakat a cápák, de az biztos, hogy előtte gondosan felhizlalják magukat.

A fehér cápáknak is zsírpárnákra van szükségük a hosszú vándorlás idejére. A partok közelében igyekeznek magukat felhizlalni, mielőtt egyetlen hónap alatt megteszik mintegy négyezer kilométeres útjukat a táplálékban szűkölködő óceánon át – írták amerikai kutatók a Proceedings B című brit tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Sebességük a tenger leggyorsabb vándoraivá teszi őket, úszás közben tehát hatalmas energiákat emésztenek fel. A Hawaii Egyetem Gen Del Raye vezette kutatócsoportja a világon elsőként mérte fel, miként gondoskodnak az állatok a vándorlás üzemanyagáról, a testzsírról. Ehhez arra a megfigyelésre volt szükségük, hogy a cápa annál lassabban merül alá, minél kövérebb, azaz minél nagyobb mennyiségű testzsírt vett fel.

A fogságban élő cápák tanulmányozásával a kutatók olyan képletre tettek szert, amellyel ezt a merülési időt az állat testzsírjának tömegével összefüggésbe tudták hozni. Tanulmányuk szerint ha az állat mája a zsírtól megnő, kisebb lesz az egész test sűrűsége, így lassabban tud lemerülni. Ahogy fogy a zsírtartalék, úgy nő a testsűrűség, így az állat gyorsabban tud lemerülni.

A kutatók összesen 97, a kaliforniai partok mentén élő fehér cápára erősítettek a költözés előtt kis elektronikus adatrögzítőket, amelyek feljegyezték az állatok helyzetét, a víz hőmérsékletét és nyomását a vándorlás idején.

A készülékek közül kilencet láttak viszont a kutatók. A Csendes-óceánon keresztül a Hawaii környéki vizekig tartó úton rögzített adatok szerint a cápák az út folyamán egyre gyorsabban tudtak lemerülni, ami a zsírraktár felélésének tulajdonítható.

„Első alkalommal sikerült felmérni a vándorló cápák energiagazdálkodását. A tanulmány azt is megmutatta, milyen fontos, hogy a nagy út előtt különösen energiadús táplálékról gondoskodjanak, esetükben ezt az észak-amerikai partok fókái biztosították” – magyarázta Del Raye, a kutatás vezetője.

Még ha egyelőre nem is tudjuk, miért vállalkoznak a fehér cápák a hosszú útra, a veszélyeztetett faj számára életbevágó, hogy a vándorláshoz szükséges hatalmas energiatartalékot fel tudják halmozni.