A jégrengetegről levált tömb területe nagyjából 720 négyzetkilométer, vagyis 200 négyzetkilométerrel nagyobb, mint Budapest területe. A kutatók 2011 októbere óta vártak a jéghegy leszakadására: ekkor észlelték ugyanis először a nyugat-antarktiszi Pine-sziget gleccserén keresztbe végigfutó repedést. A hét elején érkezett a megerősítés, hogy a szakadék immár teljes széltében kettéhasította a gleccsert. A jelenséget a német TerraSAR-X műhold észlelte.
A jégóriás a PIG úgynevezett selfjegéről – a gleccser tengerbe nyúló részéről – vált le. A német kutatók háromnaponta kapnak képeket a műholdtól és remélik, hogy a felvételek elemzésével sikerül több információt szerezniük a gleccser csúszó mozgását és feltöredezését irányító folyamatokról. Az új adatok birtokában fejleszteni tudják az Antarktisz jövőbeli változásainak előrejelzéséhez használt számítógépes modelleket.
„Mindannyian égtünk a vágytól, hogy lássuk, ahogy egyre tágul a hasadék” – mondta Angelika Humbert, az Alfred Wegener Intézet gleccserszakértője, hozzátéve, hogy a kutatóknak muszáj megismerniük az úgynevezett borjadzás (jéghegyleválás) pontos forgatókönyvét, hogy képesek legyenek a jégtakarók több évszázados evolúciójának leírására.
A szakemberek szerint 6-10 évente nagy méretű táblás jéghegyek szakadnak le a selfjegek végéről. A legutóbbi nagy jéghegyleválás 2007-ben és 2001-ben következett be. Mint hangsúlyozták, mindez egy természetes folyamat részét képezi, és nem kellene közvetlenül az éghajlati változásokhoz kötni, amelyek ugyanakkor kétségtelenül hatással vannak a nyugat-antarktiszi jégtakaró ezen részére – olvasható a BBC hírszolgálatának honlapján.
A műholdfelvételek és a levegőből végzett mérések jelentős elvékonyodást és a jégképződésben bekövetkező ingadozást mutattak a Pine-szigeti gleccsernél az elmúlt évtizedekben. Ez részben a selfjeget alulról olvasztó melegebb vizek számlájára írható. „A PIG a bolygó leggyorsabban zsugorodó gleccsere – húzta alá David Vaughan, a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) munkatársa. – Több jeget veszít és gyorsabb ütemben járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez, mint a világ bármely másik gleccsere. Ez teszi igazán értékes vizsgálati alannyá.” A BAS szakemberei a közelmúltban láttak neki a PIG mozgásának tüzetes megfigyeléséhez.
Amikor a NASA egyik 2011-es, levegőből végzett expedíciója során először lencsevégre kapták a gleccseren futó repedést, sokan úgy feltételezték, hogy a jéghegyleválás gyorsan be fog következni. Humbert szerint az, hogy a borjadzásra majdnem két évet kellett várni, meglepte a szakembereket. Mint hozzátette, most azt lesz érdekes figyelemmel követni, mennyi ideig tart a jéghegynek, hogy kikerüljön az öbölből. Az akár több hónapot is igénylő „expedícióról” a TerraSAR-X fog naprakész információkat szolgáltatni a kutatóknak.
A világ legnagyobb regisztrált jéghegye a B-15 néven elhíresült táblás jégóriás volt, amely 2001-ben vált le a Ross-selfjégről. A nagyjából 11 ezer négyzetkilométeres felszíni területtel bíró jégrobusztus évek alatt olvadt el, ahogy egyre sodródott a Déli-óceánban.
