„Néven szólítják” egymást a delfinek

Szenzációs: „néven szólítják” egymást a delfinek. Ez a felfedezés hozzájárulhat az emberi kommunikáció fejlődésének megértéséhez.

kn
2013. 07. 25. 15:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A skóciai St. Andrews Egyetem kutatócsoportja arra figyelt fel, hogy amikor a saját hívójelét játsszák vissza az állatnak, azonnal válaszol – idézte a BBC hírszolgálata az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányt.

„A delfinek ebben a háromdimenziós közegben, a szárazföldtől távol, mindenféle tájékozódási pont nélkül élnek, a csoportnak pedig együtt kell maradnia, ezért az érintkezéshez igen hatékony eszközre van szükségük” – magyarázta Vincent Janik, az egyetem tengeri emlősöket kutató részlegének munkatársa.

Régóta gyanították, hogy a delfinek megkülönböztető füttyjeleket használnak, nagyjából ugyanúgy, ahogy az emberek a nevüket. Egy korábbi kutatás kiderítette, hogy ezeket a hívójeleket gyakran használják, és az adott csoport delfinjei képesek megtanulni és utánozni a szokatlan hangokat.

 

Ez azonban az első vizsgálat, ahol megfigyelhették, hogy az állatok válaszolnak, ha „nevükön” szólítják őket. A kutatók Skócia keleti partjainál palackorrú delfinek egy csoportjában minden egyes állat hívójelét rögzítették. Ezután víz alatti hangszóróval lejátszották a hangokat.

„A csoport delfinjeinek hívójelei mellett lejátszottuk nekik az egyéb füttyeiket, és más, általuk sosem látott csoportok hívójeleit is” – magyarázta Janik. Azt figyelték meg a szakemberek, hogy az egyedek csak a saját hívójelükre válaszoltak. A kutatók úgy vélik, a delfinek úgy viselkednek, mint az emberek: ha a nevüket hallják, válaszolnak. Janik szerint ez a képességük azért alakulhatott ki, hogy segítsen a csoportnak együtt maradni a végtelen víz alatti élőhelyen.

„Többnyire nem látják egymást, a víz alatt nem éreznek szagokat, ami az emlősök igen fontos érzékszerve a felismerésben. Nem szoktak egy helyben tartózkodni, tehát nincs fészkük vagy odújuk, ahová visszatérhetnének” – fűzte hozzá a kutató. A tudósok úgy tartják, első alkalommal sikerült ezt a viselkedést állatoknál tetten érni, bár egyes tanulmányok azt sugallták, bizonyos papagájfajok is használnak egyedi hangazonosítót a csoporton belül. A kutatás vezetője szerint ha az ember megérti, hogyan alakult ki ez a képesség párhuzamosan különböző állatfajoknál, többet fog megtudni az emberi kommunikáció fejlődéséről.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.