Plezioszaurusz: egy diák bukkant a ritka leletre

Ritka leletre bukkant egy felső tagozatos diák. Megkezdték a plezioszaurusz-maradványok feltárását.

kn
2013. 07. 18. 18:31
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ritkaságszámba menő plezioszaurusz-maradványokat találtak Alabama államban, egy félreeső, használaton kívüli bányában. A csontvázakra valójában egy felső tagozatos diák bukkant, aki az Alabamai Egyetem által szervezett nyári expedíciós gyakorlaton vett részt. A helyszínen azóta hivatásos régészek tárják fel a fosszíliákat.

A plezioszauruszok (Plesiosauria) a hüllők osztályának egy kihalt rendje. A mezozoikum idején élt tengeri ragadozók voltak: 80 millió évvel ezelőtt ők uralták a nyílt vizeket. A középső triász korban jelentek meg, a jura időszak idején váltak elterjedtté, és a kréta végéig, a dinoszauruszok kipusztulásaként is ismert kréta-tercier kihalási esemény bekövetkeztéig – 65 millió évvel ezelőttig – élték virágkorukat.

Tipikusan széles testű és rövid farkú hüllőknek számítottak. Megőrizték két pár végtagjukat, amelyek nagy, evezőlapátszerű uszonyokká fejlődtek. Rendkívül hosszú nyakuk volt, és valószínűleg a sekély tengerfenéken táplálkoztak: a köztudatban gyakran úgy könyvelik el őket, mint a Loch Ness-i szörny „rokonait”.

Dana Ehret, az egyetemi múzeum őslénytankutatója elmondta a ScienceDaily.com tudományos hírportálnak, hogy a bányában felfedezett kövületek alapján a hüllő az elazmoszauridák családjába tartozhatott, amelyek hatalmas testű állatok voltak – akár 13,5 méterre is megnőhettek –, és roppant hosszú nyakkal rendelkeztek. A tudós úgy vélte, hogy a megtalált példány nyaka körülbelül hetven csigolyából állhatott.

Alabama szövetségi állam területén most másodszor bukkantak olyan lelőhelyre, amely egynél több plezioszauruszcsontot tartalmaz. A vidék üledékes rétegeit főleg kihalt mikroszkopikus organizmusokból összetevődő kréta alkotja. A régió abban a sávban helyezkedik el, amelyet televény, tápanyagokban gazdag talajáról „fekete övezetnek” neveznek a köznyelvben. Hajdanán, a krétakor vége felé ott húzódott a Mexikói-öböl partvidéke: akkoriban lényegesen melegebb volt a hőmérséklet, ami jelentősen megemelte a tengerek szintjét.

Ehret közlése szerint eddig 15 nyakcsigolyát, uszonycsontokat és egyéb csontrészeket tártak fel. Mivel a munkálatok még javában tartanak, nem tudják felmérni, hogy valójában mekkora a lelet.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.