„Olyan eszközt fejlesztettünk ki, amellyel pontosan megállapítható egy agyar vagy egy elefántcsont kora, és így az is, hogy legálisan tettek-e rá szert” – mondta Kevin Uno, a Utahi Egyetem szakembere, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány szerzője.
Évente több tízezer elefántot ölnek le az agyaruk miatt, és így mindössze mintegy 423 ezer elefánt maradt Afrikában a szakértők szerint. Az ázsiai elefántcsont kereskedelmét 1975 óta, az afrikait 1989 óta tiltó nemzetközi egyezmények ellenére folytatódik a mészárlás, többek között amiatt, mert a hatóságoknak nem áll a rendelkezésükre az elefántcsont korát meghatározó eszköz.
„A mi kormeghatározó módszerünk elérhető a kormányok és a szakhivatalok számára, és várhatóan fékezi majd az orvvadászatot és az illegális kereskedelmet” – tette hozzá Kevin Uno.
A mintákon végzett 14-es szénizotópos kormeghatározás mintegy 500 dollárba kerül (113 ezer forint). 14-es szénizotópok az amerikai és orosz atomkísérletek után kerültek a légkörbe az 1950-es években, szintjük az 1960-as években volt a legmagasabb, utána csökkenni kezdett. A teszt így még mintegy 15 évig használható, utána a 14-es szénizotóp mennyisége a légkörben várhatóan az első atomkísérleteket megelőző időszak szintje alá csökken.
A kutatók 1905 és 2008 között gyűjtött 29 állaton és mintán – elefántagyarakon, vízilófogakon, majomszőrön, sőt kenyai füvön – végezték el a kísérletet. Az azonos időből származó mintákban egyforma mennyiségű 14-es szénizotópot találtak. A négy legöregebb, 1905 és 1953 között elpusztult állatban találták belőle a legkevesebbet, mert még az atomkísérletek előtti időszakból származnak.
„Az elefántcsont korának pontos meghatározásával ellenőrizni lehet, hogy legálisan vagy csempészektől szerezték-e be” – mondta Kevin Uno. „Jelenleg évente 30 ezer elefántot ölnek meg az agyarukért, így feltétlenül érvényt kell szerezni a nemzetközi kereskedelem betiltásának és csökkenteni kell a keresletet.”
