A kutatóknak sikerült nyomkövető és hangrögzítő szerkezetet erősíteniük tizenhét kék bálnára és két csőrös cetre. Ezután szonárhangot játszottak le nekik egy víz alatti kihangosítón át, és megvizsgálták, miként reagálnak – idézte a BBC hírszolgálata a két szaklapban, a Proceedings B-ben és a Biology Lettersben megjelent tanulmányt. A csőrös cetek tömeges partra vetődését és halálát korábban a katonai gyakorlatokon használt, közepes frekvenciájú szonárok számlájára írták. Most ezt az összefüggést igyekeztek kideríteni.
A kutatás nem magyarázta meg a tengeri emlősök tömeges pusztulását, ám Patrick Miller, a St. Andrew’s Egyetem tengeri emlősöket kutató intézetének (SMRU) bálnaszakértője szerint jobb lenne, ha a tengeri hadgyakorlatok elkerülnék a cetek élőhelyeit.
Az SMRU által vezetett kutatás megerősítette a tudósok gyanúját: a hangok segítségével vadászó és kommunikáló csőrös ceteket megzavarják az ember keltette zajok. Amint a két csőrös cet meghallotta a szonár hangját, azonnal abbahagyta a vadászatot, és csendben, gyorsan messzire úszott.
A kék bálnák nagyon alacsony frekvenciájú hangot bocsátanak ki, és mivel vadászathoz ezt nem használják, a szakemberek azt feltételezték, őket nem károsítja a szonár. Ám a másik tanulmány, amelyet Washington állambeli Cascadia Research közössége vezetett, úgy találta, sok kék bálna hasonlóan reagál az emberi zajra. Az állatok viselkedése eltérő volt: a vízfelszín közelében úszók szinte egyáltalán nem vették figyelembe, a világítórák után mélybe merülők viszont a hangra azonnal abbahagyták a táplálkozást és elmenekültek. „Úgy számítottam, ez alkalommal egy bálna egy tonnányi ráktól esett el. Ha ez gyakran történik velük evés közben, annak komoly következményei lehetnek” – magyarázta a kutatás vezetője, Jeremy Goldbogen.
A megfigyelt állatok Kalifornia part menti vizeiben táplálkoztak 2010 nyarán és őszén, itt halmozták fel a tartalékokat a szaporodási helyükre vezető hosszú vándorút előtt. Ugyanitt tart rendszeres hadgyakorlatot az USA tengerészete. A nyomkövető eszköz, amelyet az állatokra erősítettek, hasonlít sok okostelefon szenzorához. Segítségükkel mindegyik állat pozícióját, mozgását és sebességét is pontosan lehet követni.
Nagy feladat volt a kutatók szerint a szenzor rákapcsolása az állatra. Minden egyes tengeri emlős mellett kisebb hajóval kellett haladni, hogy a csapat egyik tagja bottal az állatra tudja erősíteni a szerkezetet. A kék bálna hatalmas, tehát vele egyszerűbb dolguk volt a szakembereknek, a csőrös cet viszont kisebb, és egy órán át is úszik egyfolytában.
Noha mindkét tanulmány kimutatta, az ember által keltett hang befolyásolja a bálnák viselkedését, mégis további, a hosszú távú hatásokat vizsgáló kutatást tartanak szükségesnek, hogy eldöntsék, szükséges-e a ritka állatok fokozottabb védelme.
