Idén is a Facebook a legnépszerűbb közösségi portál, a megkérdezettek 91%-a tagja az oldalnak. Az eddigi években tapasztalt rohamos növekedés azonban megállt, s mind a regisztrált, mind az aktív tagok körében néhány százalékos csökkenést figyelhetünk meg az előző évhez képest. Más közösségi oldalakkal szemben erőssége, hogy tagjainak döntő többsége aktív felhasználó, hiszen a válaszadók 86%-a nyilatkozott úgy, hogy látogatja is a Facebookot.
Az Iwiw aktív tagjainak aránya tavaly óta 15százalékkal csökkent a megkérdezettek körében, míg a MyVIP-esek közt az aktív és a regisztrált tagok aránya felére csökkent egy év alatt. A Google+-ra egyre többen regisztrálnak, azonban egyelőre még nem használják aktívan az oldalt. A Twittert ugyan még mindig kevesen használják, azonban népszerűsége nőtt az elmúlt évben, ráadásul az aktív és a regisztrált tagok aránya tavalyhoz képest kétszeresére nőtt. A vizsgált szájtok közül ugyan még mindig a LinkedIn a legkevésbé elterjedt, azonban a tagok aránya itt is nőtt.
A közösségi oldalak demográfiai összetételét vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a Facebook regisztrált és aktív tagjainak összetétele nem tér el érdemben az átlagos közösségi média használók összetételétől, míg az aktív Iwiw tagok körében az átlagnál magasabb az idősebbek (40-64 évesek) és a nők aránya. A Google+-ra az átlagosnál több budapesti regisztrál, az aktív Twitterezők pedig jellemzően 18-29 évesek. A LinkedInt leginkább budapestiek használják, s mivel szakmai jellegű portál, regisztráltjainak körében túlnyomó többségben diplomások találhatók.
Sokan regisztráltak több közösségi oldalra is, tavalyhoz képest nőtt azok aránya, akik akár 4-6 közösségi portálnak is tagjai. A kutatás résztvevőinek többsége azonban jellemzően két-három közösségi oldalon rendelkezik profillal. A kereszthasználatot vizsgálva azt látjuk, hogy a Google+ és a Twitter tagjai legnagyobb arányban a LinkedIn felhasználók köréből kerülnek ki.
Az oldalhasználati szokások vizsgálatából kiderül, hogy a válaszadók több, mint kétharmada (74%) naponta használja valamely közösségi oldalt. Egyre többen munkaidőben is látogatják ezeket az oldalakat, s szintén egyre magasabb azok aránya, akik gyakrabban küldenek üzenetet e portálokról, mint e-mail fiókjukból (36%). A megkérdezettek 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy üzleti célokra is használja ezeket az „eszközöket”. Vannak azonban olyanok is, akiknek közömbös a közösségi média, arányuk az előző évben mért 13 százalékról 16 százalékra nőtt.
Ha megvizsgáljuk, hogy a két nem képviselői miként használják ezeket az internetes oldalakat, kiderül, hogy a nőket jobban érdeklik, mint a férfiakat, hiszen a nők körében az átlagnál többen veszik igénybe napi szinten a közösségi szájtok nyújtotta lehetőségeket (78 százalék); míg a férfiak közt sokakat hagy hidegen a téma (23 százalék). Az internet világába született nemzedék (18–29 évesek) használja a legváltozatosabban a közösségi médiát, ők az átlagnál gyakrabban használnak alkalmazásokat (26 százalék), küldenek üzenetet e felületekről (50 százalék), ami nem meglepő, hiszen több mint 80 százalékuk minden nap jelen van a virtuális közösségi térben.
Lakóhely és végzettség szerint is eltérőek a megkérdezettek oldalhasználati szokásai: a budapestiek közt sokan munkaidőben is belépnek (41 százalék), s üzleti célokra is használják e szájtokat (17 százalék), míg az alapfokú végzettségűek és a községben vagy falun élők közt nagyobb azok aránya, akik inkább innen küldenek üzeneteket és szívesen használnak alkalmazásokat. Az alapfokú végzettségű válaszadók 90 százaléka napi szinten használja a közösségi médiát, a felsőfokú végzettségűek az átlagosnál kevésbé aktívak a virtuális közösségi tereken. A közösségi portálok aktív tagjainak harmada (33 százalék), míg a regisztrált tagok közel kétharmada (62s zázalék) nyilatkozott úgy, hogy nem figyelik az oldalakon megjelenő reklámokat.
A KutatóCentrum félévente készít villámkutatást a közösségi oldalak látogatottságáról és használatáról. A legfrissebb adatfelvétel 2013 júniusában zajlott, 1210 fő megkérdezésével. A minta életkor és nem tekintetében reprezentatív a legalább egy közösségi oldalt használó 18–64 éves internetezőkre.
