Az is baj, ha túlművelik a földet

Az sem jó, ha túl intenzíven művelnek egy területet – derült ki egy friss kutatásból. Hatvan intenzíven művelt mezőgazdasági terület talaját vizsgálták meg.

Ezek az élőlények meghatározzák a talaj tulajdonságait, például a nitrogén és szén körforgását – olvasható az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányban.

A kutatócsoport hatvan, intenzíven művelt mezőgazdasági terület talaját vizsgálta meg Svédországban, Nagy-Britanniában, Csehországban és Görögországban. Meghatározták minden egyes földterület különböző mikroorganizmusainak tömegét, megfigyelték a nitrogén és a szén körforgását.

Kiderült, hogy az intenzíven vagy közepesen erősen művelt földeken a parlagon hagyott mezőkhöz képest megtizedelődött a talajlakók száma. A kutatók szerint ez kihat a föld ökológiai tulajdonságaira. Ha több baktérium él a talajban, több nitrogén mineralizálódik, azaz felvehető növényi táplálék válik belőle.

Az intenzív mezőgazdasági művelés nyomán azonban kevesebb a talajbaktérium, ez pedig fokozhatja a műtrágyafüggést. Ha azonban több a nitrogén a talajban, mint amennyit a növények fel tudnak venni, akkor a felesleget kimossa a víz. „A nitrát a talajvízbe kerül, ez pedig veszélyezteti az ivóvíz minőségét” – magyarázta Karoline Uteseny, a Bécsi Egyetem környezetvédelmi, növényi és mezőgazdasági ökológiai tanszékének kutatója.

A tanulmány szerint az üvegházhatású gázok mennyisége is nőhet így, hiszen a nitrát nitrogénné alakulása gyakran dinitrogén-oxid (az érzéstelenítéshez is használt „nevetőgáz”) kibocsátásával jár. Minél több ostoros egysejtű él a talajban, annál kevesebb keletkezik ebből a gázból, állítják a kutatók. „Ezért bocsát ki kevesebb dinitrogén-oxidot a füves rét, mint a megművelt földek” – vélte Uteseny.

A tanulmány bebizonyította, hogy a szén és a nitrogén körforgásának modellezésekor nemcsak a földművelést, hanem a talaj élővilágát és annak táplálékláncát is figyelembe kell venni. „Ha megismerjük ennek a táplálékhálózatnak a tulajdonságait, pontosabban előre jelezhetjük például a nitrogén körforgását, mintha csak a mezőgazdasági folyamatokra figyelnénk, hiszen a talajban található élőlények szükségleteinek több köze van a körforgást irányító folyamatokhoz” – tette hozzá Uteseny.