A „család” Yorkban szeretné örök nyugalomra helyezni III. Richárd maradványait, míg az azokat meglelő Leicesteri Egyetem kormányengedélyt is beszerezve a leicesteri katedrálisban akarja eltemetni a csontokat.
Charles Haddon-Cave bíró azzal indokolta ítéletét, hogy széles körű társadalmi konzultációnak kellene megelőznie a döntést, mivel a lelet példátlan történelmi jelentőségű, és közérdeklődés övezi. A bíró mindazonáltal arra ösztökélte a szemben álló feleket, hogy próbáljanak peren kívül megegyezni, ne indítsák el a „rózsák 2. háborúját”, ha csak jogi téren is.
A hasonlat magyarázata az, hogy III. Richárd az úgynevezett rózsák háborúját lezáró bosworth-i csatában – Leicester közelében – halt meg 1485-ben. A belháború a York- és a Lancaster-ház között dúlt, az előbbiek jelképe a fehér, az utóbbiak „logója” a vörös rózsa volt. Végül a Yorkok vesztettek, és mivel a dinasztia „fővárosa” York volt, III. Richárd leszármazottai ott szeretnék újratemetni egykori elődjüket, akit a csata után a győztesek – a Tudor VII. Henrikkel élükön – gyorsan és minden pompa nélkül földeltek el, még koporsót sem kapott.
III. Richárd csontjai egy leicesteri parkoló helyén végzett ásatások eredményeként kerültek elő még tavaly ősszel és az idei év elején sikerült kétséget kizárón azonosítani a maradványokat, miután a teszthez a hajdani uralkodó jelenkori leszármazottai adtak DNS-mintát.
A pénteki bírói döntés indoklásában az is szerepel, hogy jóval többen vannak York mellett. A petíciót, amely az észak-angliai városban kér III. Richárdnak végső nyughelyet, 26 533 ember írta alá, míg a „Leicester-pártiak” rivális kérvényét csak 8115-en.
„Nagyon jóképű. Sajnálom, de ez egyáltalán nem egy zsarnok arca” – nyilatkozta a nagy-britanniai III. Richárd Társaság egyik tagja, miután bemutatták a XV. századi Plantagenet-királyról a szervezet által készíttetett, kedden Londonban bemutatott arcmást.
Korábban, mint arról az mno.hu beszámolt, a rózsák háborújához hasonló belharccá szerencsére nem fajult, de igen heves vita folyt III. Richárd maradványairól.
III. Richárd angol király a fogazata alapján ideges természetű volt, koponyasérülései pedig arra utalnak, hogy valóban viselhetett koronát utolsó csatájában – állítják brit kutatók.
