Éjjeli életet élt a legsikeresebb ősemlős

Megtalálták minden idők legsikeresebb ősemlősei, a multituberculaták egy eddig ismeretlen fajának kövületét.

kn
2013. 08. 18. 9:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A multituberculatáknak körülbelül 200 faja 120 millió éven át élt a talajon, a föld alatt és a fák ágai között. A földtörténeti középkorban élt, 35 millió éve kihalt csoport fénykorában a Föld számos élőhelyét meghódította. Több fajuk létezett, mint bármely más emlőscsaládnak.

Egy 160 millió éves, frissen azonosított kövület segít a tudósoknak megérteni, mitől voltak ezek a kistestű ősállatok ilyen sikeresek – írják a Science tudományos magazin pénteki számában megjelent tanulmányukban a kutatók.

Már evolúciójuk elején kifejlődtek azok a tulajdonságaik, amelyeknek köszönhetően a legkülönfélébb élőhelyekhez is alkalmazkodni tudtak. Fogaikkal például az állati és a növényi táplálék szétrágására is képesek voltak. A multituberculaták a jura korban, 165 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön. Túlélték a kréta korszak végének tömeges fajpusztulását, körülbelül 35 millió évvel ezelőtt haltak ki. A leghosszabb evolúciós időt megélt emlős állatokként tartják őket számon.

Kínában frissen felfedezett fajuk, a Rugosodon eurasiaticus a korai multituberculaták képviselője volt. Éjjeli életet élt, testfelépítése alapján leginkább a patkányhoz vagy a csíkosmókushoz hasonlított, körülbelül 65-80 gramm súlyú és 17 centiméter hosszú volt.

Fogainak vizsgálata megerősítette azt a feltevést, hogy a multituberculaták evolúciójuk folyamán húsevőből váltak növényevővé – írták a kutatók. Láb- és ujjcsontjaik alapján ítélve talajlakók voltak, bár végtagjaik olyan hajlékonyan mozoghattak, hogy egyenetlen földön is ügyesen haladtak és fára mászni is tudtak. Ezeknek a tulajdonságoknak a család későbbi, fán élő, növényevő tagjai vették hasznát. Az új lelet azt is bizonyítja, hogy a késői jura idején a multituberculaták az eddig ismeretesnél elterjedtebbek voltak.

„A Kelet-Kínában talált kövület fogai nagyon hasonlítanak a Portugáliában előkerült, szintén a késői jura korban élt rokonáéhoz, ez pedig valószínűsíti, hogy a multituberculaták az egész eurázsiai kontinensen elterjedtek” – fűzte hozzá Zhe-Xi Luo, a kutatás vezetője, a Chicagói Egyetem munkatársa.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.