Az új eljárás a szupersebességű adattárolás számára nyitja meg az utat – írták a kutatók a Nature Photonics című szaklap friss számában. Ma az adatokat főként elektromágneses módon tárolják, például merevlemezen – olvasható a svájci Paul Scherrer Intézet (PSI) közleményében.
Az információ legkisebb egységét, a bitet elmentik a tárolóeszköz mágneses mezejének egy pici helyére. Amint az adaton változtatni akarnak, ezeknek az apró „mágneseknek” az irányát kell megfordítani. Azzal az eljárással lehet a legnagyobb adatmennyiséget tárolni, amely ezt az irányváltást a legrövidebb idő alatt hajtja végre.
Ezt az alapelvet követte a lausanne-i egyetem (EPFL) Christoph Hauri vezette kutatócsoportja, amikor a PSI terahertz-lézerével sikerült szélsőségesen rövid idejű fényjelet kibocsátaniuk, amely már csak a pikoszekundum egységével mérhető. Egy pikoszekundum a másodperc egymilliárdod részének az ezredrésze. A terahertz ezermilliárd – billió – hertz. Ha ezzel a fénnyel rávillantanak a magnetizált anyagra, akkor a lézerfény hatására megváltozhat a mágnesesség iránya. Ez hasonló ahhoz, mint amikor egy mágnest egyszer az iránytű egyik oldalára, utána a másikra helyezik.
Így fordul meg a bevilágított anyagon a mágnesesség előbb az egyik, majd a másik irányba. Hauri szerint a bemutatott kísérletben a lézervillám nem elég intenzív még, hogy tökéletesen megfordítsa a mágnesességet. Egyelőre a dinamikáját fedezték fel, azaz meg tudják figyelni a mágnesesség mozgását. „A kísérletnek az volt a célja, hogy a mágnesesség ultrasebes és pontos lézeres irányításának koncepcióját be tudjuk mutatni” – magyarázta a kutató. Hauri bízik abban, hogy a közeljövőben sikerül tökéletesen megfordítani a mágnes irányát. „Vannak trükkök, melyekkel egy gyenge lézert annyira meg lehet erősíteni, hogy eltérítse a mágnesesség irányát” – tette hozzá.
