Asaf Keller és munkatársainak vizsgálata alátámasztani látszik, hogy a tinédzserek rendszeres füvezése megnöveli a későbbi skizofrénia kockázatát. Jóval veszélyesebb az anyag azok számára, akik genetikailag fogékonyabbak a mentális betegségekre.
A Neuropsychopharmacology oldalain közölt tanulmány olyan fiatal egerekkel foglalkozott, melyeket 20 napig kezeltek a marihuána aktív összetevőjével. Megállapították, hogy a károsodott agyi aktivitás felnőttkorukban is megmarad.
A kutatók az idegsejtek működéséből adódó ritmusos agykérgi aktivitást tanulmányozták, melyek pszichiátriai betegségekben eltérő mintázatot mutattak. A tesztállatokat húsz napig kezelték kis dózisú kannabisszal, ezután azok visszatérhettek testvéreikhez, és a felnőttkor eléréséig azokkal mindenben megegyező életmódot folytattak.
Ekkor, a kéreg aktivitásának vizsgálata során a kutatók a kontrolltól eltérő mintázatot kaptak. A viselkedési tesztek szintén a kognitív készségek romlását bizonyították. Külön kiemelendő, hogy a kutatók igen alacsony adagokat alkalmaztak, ráadásul a fejlődési időszak csupán egy elenyésző hosszúságú szakaszában.
Az elmúlt húsz évben ellentétes vélemények láttak napvilágot a marihuána hosszútávú hatásairól. Korábbi vizsgálatok felvetették, hogy a 16 éves kor előtt füvezni kezdők között nagyobb a pszichiátriai betegségek aránya, mely az agyban végbemenő permanens változásoknak köszönhető. A serdülőkor kritikus pont az agy működése szempontjából, ezért lehet kiemelt szerepe az ekkor fogyasztott szereknek.
Némileg tovább árnyalja a képet dr. Michael Bloomfield és a London College munkatársainak vizsgálata. A Biological Psychiatry oldalain közölt cikk szerint a marihuánát szívó egyének között gyakoribb a lehangoltság (letargia) és az érdektelenség (apátia), de nagyobb aránnyal képviseltetik magukat a pszichotikus tünetek, például a furcsa érzékcsalódások, vagy a paranoia is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!