Az amerikai szabványügyi hivatal, a National Institute of Standards and Technology órájának abszolút pontosságát, vagyis azt, hogy milyen akkurátusan méri az időt, még nem határozták meg tervezői, csak precizitását, vagyis azt, hogy mekkora eltérés van egy-egy „ütése” között.
Az itterbiumóra annyira stabil, hogy egy-egy „ütése” között átlagosan csak egybilliárd ezrelék az eltérés – derült ki az Andrew Ludlow vezetésével dolgozó tudósoknak a Science tudományos folyóiratban közölt tanulmányából. (A billiárd a 10 tizenötödik hatványa, milliószor milliárdot jelent.)
Az itterbium óra így legalább tízszer olyan stabil, mint minden más atomóra, amelyek amúgy a mindennapi életben, így a telekommunikációban és a navigációban is fontos szerepet játszanak. Az új fejlesztés a precíziós mérés gyakorlati alkalmazásának egész sora előtt nyitja meg a kaput – vélekedett Andrew Ludlow. A kutatók a lehetséges alkalmazási területek között említették a műholdas és a földi navigációt, a csillagászati távcsöveket és a földmérést.
A tudósok több mint tíz éve dolgoznak az itterbiumórán, amely a ritkaföldfémek közé tartozó elem ultrahideg atomjait használja „ütemadóként”. Mindehhez hozzávetőleg 10 ezer itterbiumatomot hűtenek le abszolút nulla fok, mínusz 273,15 Celsius-fok közvetlen közelébe – mindössze egy fok tízmilliomod része az eltérés –, majd fognak be egy lézerfényből kialakított optikai „rácsba”. Egy másik lézerrel az atomokat arra „sarkallják”, hogy jellegzetes sugárzást bocsássanak ki, végül ezt mérik.
Ahhoz, hogy kiderítsék, mennyire stabilan működik az itterbiumóra, egy második – nemrég épített – verziót állítottak hadrendbe a tudósok, és a két órát összehasonlították. A közeljövőben az új atomóra abszolút pontosságát is meg akarják határozni a tervezők.
