Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányban a kutatók elemezték az Alpok 1860 és 1930 közötti jégkorszakának rejtélyes elmúlását. Azt fedezték fel, hogy a gyáripar térhódításával kibocsátott korom számlájára írható a gleccserek olvadása. A légköri korom lerakódott a jégfolyamok felszínére, a sötét réteg miatt pedig megnövekedett az elnyelt napsugárzás mennyisége, így olvadásnak indult a jég.
A XV.-től a XIX. század közepéig a hosszú, fagyos telek és a hűvös, esős nyarak jellemezték a régió időjárását, emiatt egyre nagyobb területeket borított örök hó – a kutatók szerint így alakult ki az Alpok „kis jégkorszaka”. Azonban a gleccserek 1860 és 1930 között átlagosan egy kilométerrel húzódtak vissza, noha az időjárási feltételek a további jegesedésnek kedveztek volna. A hőmérséklet ugyanis alacsonyabb volt, mint a XVIII. század végén és a XIX. század elején, a csapadék mennyisége pedig nem változott – állapította meg az Innsbrucki Egyetem Meteorológiai és Geofizikai Intézetének Georg Kaser vezette kutatócsoportja.
A tudósok szerint nyilvánvaló, hogy a gleccserek olvadását a XIX. század közepétől megindult iparosodás és az ezzel járó egyre nagyobb mennyiségű korom kibocsátása okozta. A iparosodás korában egyre több szenet használtak fel, amelyet elsősorban a mindenütt jelen lévő üzemek és a járművek, elsősorban a gőzmozdonyok égettek el. A csapadék kimosta a légkörből az égéssel kibocsátott koromrészecskéket, amelyek a gleccsereken rakódtak le, és felgyorsították az olvadást.
A kutatók számítógépes programmal modellezték a levegőszennyezés hatásait, és az így kapott számok megegyeztek az alpesi gleccserek visszahúzódásának mért adataival. Ezzel bizonyították feltevésüket, mely szerint az emberi tevékenység hosszú távon befolyásolja a Föld éghajlatát. A kutatók azt remélik, ugyanez a modell alkalmas lehet a Himalája jégolvadásának kutatására is.
