Itt mérgezik a legjobban a levegőt a repülőgépek

A legnagyobb szennyezés tíz olyan légi folyosóban keletkezik, ahol a nagy gépek igen hosszú ideig repülnek.

tt
2013. 09. 06. 4:04
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A legnagyobb kárt az Egyesült Államokból, valamint az Ausztrália és Új-Zéland között közlekedő gépek okozzák. Az általuk használt tíz légi folyosóban keletkezik a legtöbb ózon, többek között azért, mert a gépek nagyok, és igen hosszan repülnek – olvasható a cambridge-i Massachusetts Műszaki Intézet (MIT) tudósainak az Environmental Research Letters című szaklapban megjelent tanulmányában.

Az amerikai kutatók a földi légkör vegyi összetételét modellező számítógépes program (Geos-Chem) segítségével kiderítették, hogy a körülbelül 83 ezer légi folyosón a világ mely régióiban képződik a legtöbb új ózon. Azt fedezték fel, hogy a Salamon-szigetektől mintegy ezer kilométerre fekvő csendes-óceáni területet érinti a legérzékenyebben a repülés. A régió fölött a repülőgépmotorokból kibocsátott minden egy kilogramm nitrogén-oxid körülbelül 15 kilogramm ózont hoz létre évente átlagosan – írják az MIT tudósai. Egyetlen Sydney–Mumbai járat 25 300 kilogramm ózon képződését okozza.

A repülők kibocsátotta nitrogén-oxidra a csendes-óceáni vidék légtere ötször olyan érzékenyen reagál, mint Európáé, és 3,7-szer erősebben, mint Észak-Amerikáé. „Adataink szerint Földünk légkörének legtisztább zónái reagálnak a leginkább drámaian a repülési emisszióra” – írta közleményében Steven Barrett, a kutatás vezetője.

A Csendes-óceán fölött nagyobb ózontöbblet képződik, mint más légi folyosók körül. A légi közlekedés 9-12 kilométer magasságban bocsátja ki a gázokat és a szemcséket. Az ózonrétegre és az éghajlatra gyakorlott hatása itt nagyobb, mint a talaj közelében. Az ózon bomlékony, üvegházhatású gáz, amelynek képződése és lebomlása erősen függ a légkör kémiai összetételétől. Az alsó légköri szférában elsősorban a nitrogén-oxidok bomlásakor keletkezik.

A légi forgalom atmoszférát alakító hatásairól sok tanulmány született már, ez volt azonban az első, mely a légi folyosókat egyenként elemezte – írják tanulmányukban a szerzők.

A szakemberek elképzelhetőnek tartják, hogy az éghajlat védelmében a járatok a jövőben a kibocsátott gázokra kevésbé érzékeny területek fölött, kerülő úton járjanak, de természetesen minden alkalommal figyelembe kell venni az így megnövekvő kerozinfogyasztást.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.