Előadásában hangsúlyozta, hogy az utóbbi 10-15 évben a biztonság fogalma „kiszélesedett”, új kihívások jelentek meg, s a régóta ismert fenyegetések, köztük a terrorizmus is jelentősen megváltozott. Egyre több új terrorcsoportról hallani, taktikáik, módszereik, az általuk használt eszközök, s az egyes csoportok közötti kapcsolattartás is megváltozott.
Szerinte a terrorizmus esetében további nehézséget jelent, hogy az internet már nemcsak a terroristák toborzását, a tervezést és kiképzést segíti, hanem az egyes radikalizálódott elemek és emberek szociális kapcsolati helyévé is vált.
Mindezek mellett gyorsan nőtt azok száma, akik a kiberteret információk jogosulatlan megszerzésére használják, vagy az informatikai rendszereket támadják.
A helyettes államtitkár elmondta, hogy Magyarországon kockázatot jelentett, hogy a kibertér szabályozása rendezetlen volt. A helyzet javítását szolgálja a márciusban elfogadott Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégia, amely a következő néhány évre részletesen lebontva sorolja fel a kiberbiztonságban teendő feladatokat.
Fontos az oktatás, a képzés, a kutatás-fejlesztés nemzetközi szintűvé fejlesztése. A gyermekek számára is biztonságos kiberteret kell kialakítani, és a Nemzetbiztonsági Iroda vezetője szerint az is fontos feladat, hogy a kormányzati tisztviselők képzésében kiemelt szerepet kapjon a biztonságos adatkezelés.
Kádár Andrea Beatrix szólt arról is, hogy a kiberbiztonság terén a hatékony információcsere koordinálására a Miniszterelnökségen Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár vezetésével létrehozták a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanácsot, amelyben többek között részt vesznek a Belügyminisztérium (BM), a Honvédelmi Minisztérium (HM), valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) képviselői.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi szinten is fontos a kiberbiztonságban érintett szereplők együttműködése. Ebben pedig Magyarország – például az EU-ban és a NATO-ban – aktív szerepet vállal.
