Steven Spielberg 1993-as filmjében 130 millió éve borostyánba fagyott szúnyogok maradványaiból vonták ki dinoszauruszok dns-ét. Egy évvel korábban, 1992-ben kaliforniai tudósok arról számoltak be, hogy örökítőanyagot, dns-töredéket sikerült kinyerniük egy rég kihalt méhfaj borostyánba zárt kövületéből – emlékeztetett The Daily Mail netes kiadása.
A londoni Természettudományi Múzeum kutatói most kopálban – a borostyánnál fiatalabb megkövesedett gyantában – megmaradt rovartesteket vizsgáltak meg új generációs dns-szekvenálási eljárással. A kopál arról ismert, hogy élethűen őrzi meg a rovarokat. A tudósok a szekvenálás rendkívül érzékeny technikáját használták ahhoz, hogy megállapítsák, megőrződött-e az örökítőanyag a kolumbiai kopálban megkövesedett két fullánk nélküli méhben (Trigonisca ameliae). A két kövület korát szénizotópos vizsgálattal relatíve fiatalnak, 60 és 10 600 év között határozták meg.
„Akár azt is el lehet képzelni, hogy ha egy rovar teljesen és igen gyorsan fullad bele a gyantába, ahol szinte azonnal elpusztul, az segíthet megőrizni a dns-ét. Ebben a védelmező közegben jobban megmaradhatna az örökítőanyag, mint például a múzeumok levegőn szárított rovarjainak testében” – olvasható a PLOS ONE című tudományos magazinban megjelent tanulmányban.
Ugyanezzel az okfejtéssel magyarázták annak az 1992-ben végzett kaliforniai kutatásnak az eredményét, amely a dns-felerősítés korabeli eljárásával azonosította a több millió éves borostyánba zárt rovar dns-ét. Ez a technika azonban tévútra vezetett, mivel a mintát szennyező modern, ép dns-molekulákat erősíthetett fel. Ezeket értelmezték tévesen ősi, eredeti dns-ként.
A legmodernebb, új generációs szekvenálási technika azért alkalmas az ősi dns azonosítására, mert ezzel az adott minta minden dns-molekulájának szekvenciáját meg lehet határozni, és nem valószínű, hogy a mintára akaratlanul rákerült modern, ép dns-molekulákat fogja felerősíteni. A Természettudományi Múzeum tudósai ezért használták az utóbbi módszert a kopálba zárt rovarok dns-ének kutatására.
A két tanulmányozott rovarmaradvány egyikéből sem sikerült az eredeti dns megmaradásának meggyőző bizonyítékára szert tenni. A kutatók szerint ez egyértelműen arra utal, hogy a kopálba zárt rovarok maradványa nem őrzött meg dns-t. Ezért „igen valószínűtlen”, hogy a kopálnál sok millió évvel régebbi borostyánkövület ősi, eredeti dns-t őrizhetett meg.
