Több százezer hektár erdőt telepítenek hazánkban

Jövőre is folytatódik a Nemzeti erdőtelepítési program megvalósítása az EU 2014–20 közötti forrásainak köszönhetően.

Az erdők szerepe a fokozott környezetvédelem és a közjó szolgálata nyomán az unión belül is mindinkább felértékelődik – mondta Lapos Tamás. Ez a szemléletváltás különösen előnyös lehet az erdők, az erdőgazdálkodás helyzetének erősítése szempontjából, mert az ország összes területének csupán 20,7 százalékát borítja erdő, ami elmarad az európai átlagtól.

Az elmúlt hétéves ciklusban 26 300 hektár erdőt telepítettek elsősorban az Alföld, a Kisalföld és a Dunántúl mezőgazdasági termesztésre kevésbé alkalmas területein. Tavaly 4500 hektáron ültettek erdősítésre fákat, az idei adatok pedig ezekben a hetekben futnak be a tárcához összesítésre – közölte a főosztályvezető-helyettes. A Nemzeti erdőtelepítési program szerint néhány évtizeden belül további 700 ezer hektár területen lenne indokolt telepíteni, ezáltal 2,6 millió hektárra, az összes terület 27 százalékára növekedne az erdők aránya.

Gondot jelent, hogy klímaváltozás miatt az erdők fafajösszetételét Európa-szerte – legalábbis részben – meg kell változtatni. Az eddigi időjárási viszonyokhoz évszázadokon át alkalmazkodó erdőknek ugyanis a felgyorsult klímaváltozás miatt szakmai beavatkozásra van szükségük az életben maradáshoz – emelte ki Lapos Tamás.

Magyarországon kedvezőtlenebb a helyzet, mert az ország medence jellegéből fakadóan a klímaváltozás hatásai szélsőségesebbek lehetnek, és a rendkívül változatos termőhelyi adottságok következtében az egyes növénytársulások érzékenyebbek, sérülékenyebbek, mint Európa más régióiban. A nagyobb változatosság azonban egyúttal növeli is az erdők túlélési esélyét. Fel kell készülni viszont arra, hogy a hazai erdők fafajösszetétele területenként jelentősen átalakul, az új erdőtelepítéseknél pedig már eleve szárazságtűrő, a helyi adottságokhoz alkalmazkodott fajtákra kell összpontosítani – hangsúlyozta a szakember.

A gyorsan növő, de a táj adottságaihoz nem megfelelő alföldi nyár-, fenyő- és akácerdőket fokozatosan át kell alakítani őshonos fafajú, a szélsőséges időjárást is átvészelni képes erdőkké – mutatott rá. „Azt is el kell fogadni, hogy az Alföld egyes vidékei alkalmatlanná válhatnak a zárt erdőtakaró fenntartására.” Sok vitára okot adó kérdés, hogy a megváltozott viszonyok között szabad-e újabb idegenhonos fafajok, fajták alkalmazását fontolgatni, vagy inkább a meglévő, szárazságtűrő fafajokkal képzelhető el a jövő.

Több hegyvidéki körzetben is, például Keszthely környékén, a megváltozott időjárási viszonyok miatt több ezer hektáron pusztuló fenyvesek helyett az őshonos lombos fafajok, főként tölgy, cser telepítése a feladat, ami a táj megszokott arculatát is megváltoztatja. Máshol, mint a dunántúli Dombhátságon éppen a bükk került veszélybe, ide a szárazságot jobban tűrő tölgyet, csert telepítenek helyette.

A mátrai fenyvesek is megszenvedték az elmúlt évek nagy hőségeit, szárazságait, helyükbe szintén őshonos lombos fafajtákból álló erdőt telepítenek. Az ilyen változtatások biológusok, ökológusok, erdészek, természetvédők összehangolt szakértelmét igénylik, de a program sikeréhez szükség van új erdőgazdálkodási technikák bevezetésére és a szélsőséges időjárási körülményeket is átvészelni képes több facsemete előállítására – hívta fel a figyelmet Lapos Tamás.