Nagy László, a szeptember közepén befejeződött kutatást folytató egri Dobó István Vármúzeum régésze az MTI-nek elmondta: a Szent Kereszt Felmagasztalása templom falai a 14–15. században épülhettek, míg a most feltárt Árpád-kori temploméi a 12–13. században.
Egyhajós, félköríves szentélyű, nyugati oldalán két pillérrel ellátott, román stílusú templomról van szó, melynek falait kváderkövekből, azaz négyszögletűre faragott kövekből emelték. A ma álló templom részben ezekre a falakra épült.
A szakember szerint a falmaradványok mellett a jelenlegi templomon belül mintegy harminc, a 13. és 19. század közti időszakból származó sírt is találtak. Némelyikben szépen formált bronz veretekkel díszített koporsók voltak, ami arra utal, hogy előkelő személyek sírjairól van szó.
A legfontosabb lelet azonban egy 18–19. századra tehető épen maradt viselet – hangsúlyozta Nagy László, hozzátéve: ritkán kerülnek elő ilyen ép állapotban földbe temetett ruhadarabok.
A kutatóárkokat a régészek visszatemették, az Árpád-kori templom alaprajzát az új járófelületen jelzik majd. Ez – reményeik szerint – még az idén látható lesz. A sírból előkerült viseletet már a Nemzeti Múzeumban restaurálják, ezek várhatóan jövőre lesznek majd megtekinthetők Visontán.
