Hibernálta az időjárás a mészárlás áldozatait

„Annyi testet találtunk, hogy feltehetően egy nagyon jól szervezett, nagyon kegyetlen támadás történhetett.”

tt
2013. 10. 07. 14:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Lund Egyetem kutatói Önland szigetén, Svédország délkeleti partjainál folytatnak ásatásokat a 2010-ben felfedezett erődítménynél. A régészeti feltárások vezetője, Helene Viktor tavaly jelentette be, hogy a helyszínen a szerencsétlenül járt lakók holttesteinek maradványaira bukkantak. A régészek azóta számos áldozat testének maradványait találták meg: egy párt hátulról vágtak le, amint ki akartak menekülni egy házból, egy test pedig az ajtóban feküdt – ismertette a Parsthorisonts.com archeológiai portál a részleteket.

„Annyi testet találtunk, hogy feltehetően egy nagyon jól szervezett, nagyon kegyetlen támadás történhetett” – mondta el Helene Wilhelmson, a régészcsoportban dolgozó, történeti csonttannal foglalkozó doktorandusz hallgató.

Másfél ezer évvel ezelőtt, az úgynevezett skandináviai migrációs korszakban a holtakat rendszerint elégették és szokatlannak számít, ha ebből az időszakból elégetetlen testek maradványait találják meg. A régészeti helyszín éppen ezért fontos részletekkel szolgál az adott korszakról. A gyűrű alakú Sandby borg erődítményben csupán egyetlen házban öt holttest maradványait lelték meg és az erőd más pontjain is találtak emberi csontmaradványokat, ami arra utal a kutatók szerint, hogy további emberi maradványok is vannak az egykori falak között.

Értékes tárgyi leletek is előkerültek, ami felveti a kérdést, hogy a támadók miért nem rabolták el azokat, de ugyanakkor azt is megerősíti, hogy a helyszínen azóta sem fordultak meg kincsekre vadászó fosztogatók. Az ásatások jelenlegi szakaszában még csupán néhány házat tártak fel, de a régészek úgy vélik, több száz ember élhetett az erődítményben.

Nicolo Dell’Unto, a Lund Egyetem régésze elkészítette a régészeti helyszín háromdimenziós modelljét, amely rekonstruálja, hogyan zajlott le a támadás és a tömegmészárlás. „A 3D-s modellezés egyedülálló lehetőséget nyújt arra, hogy egyszerre láthassunk minden holttestet akkor is, amikor a csontvázakat már egymás után mind kiemelték” – fogalmazott Nicolo Dell\'Unto.

Egyelőre nincs rá magyarázat, hogy miért maradt érintetlen másfél ezer évig az egykori erődítmény. Egy feltételezés szerint a mészárlás után tabunak tekintették a helyet, ám a régészek remélik, hogy pontosabb magyarázatot kapnak a helyszín teljes feltárásával. Wilhelmson szerint az ásatásokon a migrációs korszak egy napja tárul a kutatók szeme elé, ami egészen egyedülálló.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.