Ismerkedés a legfontosabb légszennyező anyagokkal

Tudjuk, hogy a szennyezett levegő egészségtelen. Összesített listán látni a tényeket mégis dermesztő.

Szálló por, ózon, nitrogén-dioxid, nehézfémek – az emberi eredetű légszennyezés egyebek mellett az ipar, a fűtés, a közlekedés és főként a fosszilis energiahordozók égésének a mellékterméke.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutatási ügynöksége (IARC) először csütörtökön minősítette rákkeltőnek a szennyezett levegőt, de ezek az anyagok egyéb káros hatásokkal is lehetnek egészségünkre. Íme a legfontosabb szennyező anyagok.

A finomszemcsés anyagok (angolul particulate matter, PM) a levegőben található mikroszkopikus anyagrészecskék, amit szálló pornak is nevezünk. A városokban ezek miatt feketedik meg a házak homlokzata.

Megkülönböztetünk PM10 részecskéket (ezek átmérője 10 mikron alatti, 6-8-szor kisebb, mint a hajszál vastagsága), amelyek elsősorban mechanikus folyamatokban – például építkezéseken – keletkeznek, és a 2,5 mikronnál kisebb finomszemcsés anyagok (PM2,5), amelyek fa vagy üzemanyagok (elsősorban a dízel) égésekor keletkeznek, illetve az ipari üzemek által kibocsátott gőzben találhatók meg.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) ezeket a „emberi egészségre Európában legártalmasabb légszennyezésként” tartja számon. A szervezet nemrégiben közölte, hogy a városlakók 90 százaléka a WHO által meghatározott normák fölötti értékeknek van kitéve.

Az egészségügyi szempontból legnagyobb aggodalmakat kiváltó legkisebb részecskék a légutak legmélyebb elágazódásaiba és a vérbe is behatolnak. Ezen kívül mérgező fémeket is tartalmazhatnak, mint például az arzén, a higany vagy a nikkel.

A szálló pornak való kitettség a rákon kívül okozhat asztmát, allergiát, légzőszervi vagy szív- és keringési megbetegedéseket. Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint még az alacsony szintű kitettség is magában hordozza a csecsemők kis súllyal történő születésének a kockázatát.

Az ózon (O₃) kémiai reakciók révén keletkezik, a napsugárzás hatására, a levegőbe kibocsátott többféle szennyezőanyagból, mint például a nitrogénoxidok és az illékony szerves vegyületek (VOC, szénhidrogének, oldószerek). Rendszerint nyári időszakban a legerősebb az ózon koncentrációja, keletkezési helyétől a szél messzire elsodorhatja.

„Az ózon erős és agresszív gáz, amely nagy mennyiségben korrodálja az építőanyagokat és az épületeket”. Csökkenti a növények fotoszintézis-képességét és az emberi szervezetben „gyulladást okoz a tüdőben és a hörgőkben” – írta az EEA.

A legfontosabb ózon eredetű szennyezések a közúti közlekedésben, a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban keletkeznek.

A nitrogéndioxidok (NOx), a nitrogén-monoxid (NO) és főként a nitrogén-dioxid (NO2) égés közben keletkeznek, mindenekelőtt a gépjárművek motorjaiban és az elektromos erőművekben.

A két oxid közül a nitrogén-dioxid károsabb az egészségre. Mivel a közúti közlekedésben keletkezik, elsősorban a városokat érinti. A francia környezetvédelmi minisztérium honlapja szerint „ez irritáló gáz, amely hörgő hiperaktivitást vált ki”. Növeli az asztmarohamok gyakoriságát és intenzitását, és gyermekeknél elősegíthet bizonyos fajta tüdőkárosodásokat.

A további szennyezőanyagok közé sorolható a számos légzőszervi megbetegedést kiváltó és a savas esők kialakulásában közreműködő (ipari eredetű) kén-dioxid, a tüzelőfa égetésekor és a közlekedésben felszabaduló benzol, amely egyike a legveszélyesebb illékony szerves vegyületeknek, valamint a nitrogén és a hidrogén reakciójakor keletkező ammónia (NH3).

Az ipari termelés során felszabadulnak nehézfémek – ólom, kadmium, nikkel, arzén és higany – is, amelyek a szervezetben felhalmozódva hatással lehetnek az idegrendszer, a vese, a máj, illetve a légzőszervek működésére.