A rendszer már hat éve működik, helymeghatározási, navigációs, időmérési és üzenetküldési szolgáltatások nyújtására képes év vége óta Kína területén kívül, a teljes ázsiai csendes-óceáni régióban is. A kínai műholdas navigációs hivatal jelentése szerint a rendszer tíz méteren belüli helymeghatározásra képes, sebességmérése másodpercenként 0,2 méteres pontossággal működik.
A legelső kínai fejlesztésű és működtetésű műholdas navigációs rendszer jelenleg 16 föld körüli pályára bocsátott műholddal üzemel, ezek száma az évtized végére a harmincat is meghaladja majd, amelyek a minden korábbinál pontosabb helymeghatározást segítik, és akár egy centiméteres távolságú helymeghatározást is lehetővé tesznek Kínában és az ázsiai térségben. A Beidou szolgáltatásait fejlesztői 2020-tól az egész világra ki kívánják terjeszteni – írta a Pejcsing Zsipao napilap.
Kína 2000-ben kezdett saját műholdas navigációs rendszerének kiépítésébe, elsősorban azért, hogy megszüntesse függőségét a GPS amerikai navigációs rendszertől. A kínai rendszer 2007-ben indult, 2010 után kiépítése felgyorsult, a legutóbbi műholdat az év elején bocsátották fel. A rendszert az ázsiai térségre való kiterjesztése után Beidou–2 névvel is illetik. A Pejcsing Zsipao cikke szerint a fejlesztésekkel a műholdas navigáció kínai ipara akár a 400 milliárd jüanos (14,4 ezer milliárd forint) nagyságot is elérheti.
Jelenleg négy jelentősebb navigációs rendszert alkalmaznak a világban, ezek a GPS, az orosz Glonass, az Európai Unió Galileója és a kínai Beidou.
