Már zajlik a szakmai előkészítő munka arról, hogy a pneumococcus, illetve a humán papilloma vírus (HPV) elleni oltás kötelező legyen – közölte lapunkkal az egészségügyért felelős államtitkárság. Az intézkedés célja a ténylegesen veszélyeztetett csoportok elérése, a jelenlegi átoltottság mértékének emelése.
A HPV vírus elleni védőoltást már számos uniós országban beemelték a kötelező oltási rendbe. Nálunk az oltásokat általában magánorvosi rendelés során, illetve fiatal lányoknak a kampányszerű méhnyakszűrési folyamatban, iskolai keretek között lehet felvenni. A most tervezett intézkedés célja egyebek mellett az olyan önkormányzatok segítése, amelyek már működtetnek ilyen oltási programokat. Magyarországon százezer nőből jelenleg nyolcnál regisztrálnak méhnyakrák okozta halálozást, míg ez a szám az északi országokban ugyanannyi nőre vetítve csupán egy.
Az államtitkárság kiemelte, mivel az eddig kötelezően felajánlandó formájú pneumococcus elleni vakcina eddig is a költségvetésben tervezett oltás volt, így a mostani intézkedés nem igényel többletpénzt. A HPV esetében a költségvetés tervezete szintén tartalmazza a szükséges forrást.
A Házi Gyermekorvosok Egyesületének alelnöke lapunknak elmondta, a pneumococcus többek között tüdő-, középfül- és agyhártyagyulladást okozhat. A baktérium elleni védőoltás korábban díjköteles volt, néhány éve azonban térítésmentesen beadható két hónapostól kétéves korig. Muzsay Géza elmondása szerint praxisában a szülők gondolkodás nélkül be is adatják gyermekeiknek.
Egy másik nem kötelező védőoltás a – két hónapos kortól adható – meningococcus elleni vakcina, amelyet elsősorban az agyhártyagyulladás megelőzése érdekében javasolnak a szülőknek. Ez az oltóanyag, amennyiben a gyermeknek két év alatt írják fel, az állami támogatásnak köszönhetően hétezer helyett kétezer forintba kerül a patikában. Szintén a nem kötelezően adandó vakcinák közé tartozik a ritka, hasmenéses kórképpel járó betegséget kiváltó rotavírus elleni, hathetes kórtól adható vakcina, amely azonban nincs benne a támogatási rendszerben, így az ára igencsak borsos, 18-19 ezer forint körül mozog.
Muzsay Géza hangsúlyozta, a házi gyermekorvosok szinte kivétel nélkül felajánlják a nem kötelező védőoltásokat. Saját praxisában a két év alattiak között a pneumococcus elleni átoltottság százszázalékos, de hasonlóan jó – kilencven százalék feletti – az arány a meningococcus elleni vakcina esetében is. Már nem ilyen népszerű a rotavírus elleni vakcina, amelyet a szülőknek kevesebb mint fele – az országos arányt tekintve 20-30 százaléka – adat be gyermekének, ennek azonban egyértelműen anyagi oka van – magyarázta.
Magyarországon elsőként a himlő elleni védőoltást vezették be 1876-ban. Jelenleg tíz fertőző megbetegedés ellen oltunk az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend keretében, ezek a tuberkulózis, a torokgyík, a szamárköhögés, a tetanusz, a gyermekbénulás, a kanyaró, a rózsahimlő, a mumpsz, a bakteriális agyhártyagyulladás és a hepatitis B – tájékoztatta lapunkat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ). Közölték, a kötelező védőoltásokról törvény rendelkezik, amelynek megalkotásában többek között az Országos Tisztifőorvosi Hivatal járványügyi főosztálya, az Országos Epidemiológiai Központ, illetve egyéb szakemberek vesznek részt.
A magyar védőoltási rend szigorú, egyben nagyon eredményes: a hazai átoltottság 99 százalék feletti. Az ÁNTSZ kiemelte, bár az oltásellenes nézetek folyamatosan terjednek, a védőoltások megtagadása elenyésző számban fordul elő. Sokan nem tudják, de amennyiben a szülő megtagadja, hogy gyermekének beadják a kötelező vakcinát, a gyermek egészségének veszélyeztetése miatt eljárás indulhat ellene, pénzbírságot szabhatnak ki rá, s akár még az is megtörténhet, hogy a gyermeket átmeneti gondozásba veszik és úgy oltják be.
Stratégia ritka betegségekről. Elkészült a Ritka betegségek nemzeti terv, amivel hazánk is teljesítette az Európai Unióval szemben vállalt kötelezettségét – jelentette be Széll Enikő, az egészségügyért felelős államtitkárság főosztályvezető-helyettese a nemzetközi Euroterv konferencián. Az emberi erőforrások minisztere által jegyzett dokumentum egyebek mellett tartalmazza, hogy ki kell építeni a ritka betegségekkel foglalkozó szakértői központokat, súlyt kell fektetni a speciális gyógyszerek fejlesztésére, a skandináv példa alapján létre kell hozni rehabilitációs központokat, és fontos lesz a betegutak átszervezése is. A programra 2020-ig körülbelül egymilliárd forint áll rendelkezésre, ennek legnagyobb része uniós forrás.
