A légkör magas szén-dioxid-tartalma miatt az Északi-sarkvidék jégtábláinak olvadása rekordot ért el 2012 nyarán. Az amerikai kutatók Grönland hegyes, tundrás nyugati vidékét tanulmányozták. Azt fedezték fel, hogy a felmelegedés nemcsak a jégtáblák jegesmedvéit, hanem a szárazföld nagy növényevőit, a rénszarvasokat is fenyegeti.
A vegetáció egyre korábban éled újra, 2011-ben már átlagosan 16 nappal előbb kezdett zöldellni, mint 2002-ben – állapították meg a Penn State Egyetem kutatói tizenegy év mérési adatainak elemzése során. A tanulmány a Nature Communications című szaklap legújabb számában jelent meg.
Ezzel párhuzamosan kevesebb rénszarvasborjú született, és több pusztult el közülük fiatalon. Eric Post, a Penn State Egyetem biológusa húsz éve tanulmányozza a sziget rénszarvas-szaporulatának és a növények kizöldülésének összefüggését. Eleinte az érdekelte, mennyire határozza meg a borjak születési idejét a növényzet éledésének időpontja, a növényevő állat táplálkozása ugyanis teljes mértékben élőhelye növényzetétől függ.
A sarkvidéki tél hosszú hónapjai alatt a rénszarvasok a hó alól kiásott zuzmón élnek, ám tavasszal, az ellés idején a tundra sokkal táplálóbb füvei, a fűz és más fák rügyei felé veszik útjukat. A kutatók azt fedezték fel, hogy mivel a növények egyre korábban hajtanak ki, a rénszarvasok érkezésekor már érettebbek, és túljutottak azon a szakaszon, amikor tápértékük a legmagasabb, az állatok ugyanis nem változtattak migrációs szokásaikon.
A korábban egybeeső két időpont, a növények tápértékének csúcsideje és az az életszakasz, amikor a rénszarvasok és kis borjaik leginkább rászorulnak az értékes tápanyagokra, eltávolodtak egymástól, ezzel magyarázható a populáció csökkenése – magyarázta Jeffry Kerby, a kutatás másik vezetője.
