„Az évek során óvatosabbá váltunk” – fogalmazott Lars Brink. „A díjat nem kaphatja meg olyan elméleti felfedezés, amelyet nem bizonyítottak.” Ez az oka annak is, hogy a híres asztrofizikus Stephen Hawkingnak még nincs ott a Nobel-díj a polcán. „Elméleti síkon voltak nagyon fontos felfedezései, amelyekről mind úgy véljük, hogy helytállók, de teljesen biztosnak kell lennünk abban, hogy valóban igazak.” Hawking elméletei – egyebek mellett az arról szóló, hogy a fekete lyukak bizonyos körülmények között energiát veszítenek – azonban rendkívül nehezen bizonyíthatók. „Szerencsétlen helyzet, de nem tehetünk ellene semmit” – sajnálkozott Lars Brink.
A tudományos Nobel-díjakra – amelyeket idén október 7-én, 8-án és 9-én osztanak ki – általában 300-400 kutatót jelölnek. Sok nagy felfedezés azonban soha nem kapta meg a díjat, amelynek elnyeréséhez Sven Lidin szerint egy kevés szerencse is kell. Kifejezetten peches volt például Vilhelm Bjerknes norvég meteorológus, akit több mint ötvenszer jelöltek, de soha nem kapta meg a legrangosabb tudományos díjat. Így járt Friedrich Paschen német fizikus is.
Különösen szomorú azonban Ralph Steinman esete. A kanadai immunkutató három nappal az előtt hunyt el, hogy 2011-ben neki ítélték oda az orvosi-élettani Nobelt. A bizottság csak a bejelentést követően értesült Steinman haláláról, így ötven év után ismét posztumusz adtak át egy Nobel-díjat. A kitüntetést csak élők kaphatják meg Alfred Nobel végakarata szerint.
