A tévézés evolúciója avagy a képcsőtől a LED-ig

Tudta, hogy az első zártláncú televíziós közvetítést a magyarok produkálták Gellért szállóban?

Minden évben november 21-én tartják a televíziózás nemzetközi napját, melyet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése hirdetett meg 1996 december 17-én. Ez alkalomból az MNO nézett körül a televíziózás technikai múltjában és jelenében, a varázsdoboz evolúciójának két végén.

Bár Paul Nipkow Németországban már 1884-ben feltalálta a képfelbontás elvét a róla elnevezett pásztázótárcsával, azonban az első, nagy távolságra vezetéken továbbított televíziós adás a skótok diadala:1926-ban London–Glasgow között John Logie Baird feltaláló közvetített adást, majd 1929-ben a BBC megkezdte kísérleti adását.

Az USA alig egy évtizeddel maradt le a britektől: az NBC 1939-ben sugározta első televíziós adását. Németországban Telefunken néven indult meg először a rendszeres adás, 1935-ben.

Az első teletext szolgáltatást a BBC indította 1975-ben. Maga a teletext szó 1976-ban született meg, egy számítógépes magazin újságírója nevezte el így az új szolgáltatást. A Magyar Televízió 1982. november 30-án elindította a teletext szolgáltatást, a legnépszerűbb aloldal azóta is a 303, azaz az esti televízióműsort tartalmazó oldal.

Kevesen ismerik a tényt, de hazánkban került sor az első zárt láncú televíziós közvetítésre. 1936 őszén a Gellért szállóban mintegy 30 méteres távolságra közvetítettek televíziós képet.

Ehhez képest az első tévéadás Magyarországon 1957 május elsején indult 1955. augusztusára megszületett a hazai ipar szériagyártásra szánt tévékészüléke az Orion AT-501.

Rá három évre a székesfehérvári Videoton gyár is megkezdte a gyártást, aminek gyümölcse az 1960-ban első önálló fejlesztésként debütált Tavasz tévé. 1969. április 5-én sugározták az első színes adást hazánkban, majd ezt követően megérkeztek az első francia importból származó színes tévék is, bár az ára visszatartóerővel bírt, ezért státuszszimbólummá vált az akkori jómódú polgárok között. Az első színes adásokat is ezeken az akkor az országban működő 200-300 francia kísérleti készüléken lehetett fogni.

A hazai televíziógyártásnak a rendszerváltás vetett véget: a nyugodt, szocialista békeévek alatt a kapitalista szórakoztató elektronika elhúzott a hazai technológia mellett. A nyugati piac beáramlásával kiszélesedett a kínálat, és az addig elfogadott minőség már senkinek nem kellett, hiszen elérhetőek volt a jóval modernebb készülékek.

Amíg az elő készülékek fekete-fehér adást sugározva, kicsi felbontásban, távirányító nélkül (!) készültek, addigra ma már a számítógép az okostelefon és a televízió funkciókat összefogó okostévéké a jövő. A – jelenleg is folyamatos fejlesztés alatt álló – szuperfelbontású lapostévéken számítógép nélkül internetezhetünk, ezáltal az okostelefon applikációk és internetes böngészők is ugyanúgy futtathatóak, mint a közösségi alkalmazások. Külön extra, hogy a funkciók már hanggal, és kézmozdulatokkal is irányíthatóak, így még a távkapcsolóért sem kell küzdeni a párunkkal.