Magyar ásatás kezdődött a thébai nekropolisz területén

Dr. Bács Tamás, az ELTE Egyiptológiai Tanszékének vezetője irányítja az egyiptomi feltárást.

Vélhetően az egyiptomi Újbirodalom előkelőinek eddig feltáratlan sírjainak kutatásába kezdtek magyar régészek Bács Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) egyiptológiai tanszékvezetője irányításával a thébai nekropolisz területén.

A nekropoliszban, az ELTE egyik koncessziós területén több értékes sír mellett az egyik legjelentősebb Nebamun TT 65-ös számmal jelölt sírja az Újbirodalomból, amelyet később a papi elithez tartozó Imiszeba alakított át saját temetkezési emlékművévé. Ennek feltárását 1995-ben kezdte meg a tanszékvezető munkatársaival.

Bács Tamás az MTI-nek pénteken elmondta, hogy a napokban megindult további kutatások elsősorban egy olyan terület feltárására irányulnak, amelyet a korábbi ásatások nem érintettek.

A TT 65-ös sír környéke egy 100×80 méteres terület, amelyen öt-hat sír található, ezek nagy része Hatsepszut-kori. A most feltárandó két sír a zóna déli részén található, amelyet egy hatalmas meddőhányó foglal el, ezt a korábbi ásatások termelték oda 1901-től kezdve.

„Miután feltártuk Penré alkirály aknasírját, attól délre kezdtünk el dolgozni, hogy megnézzük, mi van a meddőhányó alatt. Ekkor kiderült, hogy itt két korábbi sír található. Úgy tűnik, az egyiket valaki 1905-ben már megtalálta, de aztán valamiért elfelejtődött, és ma plafonig tele van törmelékkel” – árulta el.

Bács Tamás elmondása szerint a másik egy úgynevezett szaff típusú temetkezési hely – a Középbirodalomban kedvelt sziklasírtípus –, amelyre az oszlopos tornácos homlokzat jellemző.

„Egy ilyen már ismert a területről, a Hatsepszut alatt magas rangú papi tisztséget betöltő Hapuszeneb sírja. Úgy tűnik, a területen a királynő udvarának előkelő tagjai temetkeztek, ezért érdekes az új szaffsír is, amelyről most még semmit sem tudni” – jegyezte meg az egyiptológus.

Bács Tamás hangsúlyozta: a kitermelendő törmelékben is akadhatnak leletek, hiszen a száz évvel ezelőtti feltárások során kidobtak olyan, akkor értéktelennek tartott, törött tárgyakat, amelyek ma a régészet számára fontos bizonyítékok lehetnek: kartonázs- és múmiatöredékek, kerámiadarabok vagy a kopt korszakból ránk maradt feliratos és tárgyi emlékek előkerülésében reménykednek.

Mint a kutató elmondta, az egyiptomi belpolitikai helyzet egyáltalán nem befolyásolja munkájukat, nyugodt körülmények között tudnak dolgozni.