Tolna megye északi részén fekvő Simontornya kezdetben egyszerű lakótoronyként épült meg a Sárvíz mocsarai között valamikor a 13. században, majd egyre pompásabb főúri központtá vált az eltelt évszázadok alatt. A kastély termei láttak Mátyás király elleni összeesküvést, pompás menyegzőket, kemény harcokat, különösen a török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc idején. Ennek megfelelően az erődítményt számtalan alakalommal építették át.
Ezt a gazdag történelmet mutatja be a szekszárdi Pazirik Kft. által, Európai Uniós TÁMOP turisztikai pályázat segítségével készített kisfilm. Építészek, művészettörténészek, régészek, építészek, grafikusok fogtak össze, hogy megörökítsék a simontornyai vár történetét az 1277-es építéstől szinte napjainkig. A munkában Buzás Gergely régész, Szőke Balázs művészettörténész, Lukács Zsófia építész vett részt, a forgatókönyvet K. Németh András régész írta, a filmet pedig Balogh András rendezte.
Az ember bele sem gondol igazán, amikor kimondja a város nevét, hogy mi rejlik mögötte. Pedig ez a név beszédes.
A Döröcske nembeli Salamon fia Simon alországbíró Kun László uralkodása idején, 1277-ben tornyot építtetett a településen, és később a város Simonról és a toronyról kapta a nevét: „Simontornya”. Ilyen egyszerű.
A simontornyai vár történetét itt ismerheti meg.
– A simontornyai vár rekonstrukciójának munkája két éve kezdődött el. Akkor még álló képekből készült egy film, majd fél évvel ezelőtt elkezdődött a 3D animáció készítése. Szőke Balázs révén a rendelkezésünkre állt minden fellelhető dokumentum, aminek segítségével megismerhettük a vár történet, az építés és a számtalan átépítés részleteit, valamint a várban lakók életét. A film a XIII., a XIV., a XV. és a XVI. századot öleli fel. A legtöbb információ a XVI. századról maradt fenn, ezért a filmben ez a kor foglalja el a leghosszabb részt – mesélte Balogh András rendező.
– Aki még nem látta, az hogyan képzelje el a filmet?
– A film három dimenzióban mutatja be az építkezést, az épület védelmi funkcióit és az átépítéseket is. De ez nem minden. Mai, élő képekből kiindulva mutatjuk meg az egykori eseményeket, így egyből össze lehet vetni azokat az ismert várral. Sőt a vár belső helyiségeit is bemutatjuk. Az alapos kutatómunka eredményeként megismertünk minden helyiséget, azok funkcióját, és a bútorokkal együtt mutatjuk meg mindegyiket.
– Szóval, aki végignézi, beleképzelheti magát Ozorai Pipó, a Garai család vagy Pöstyéni Gergely otthonába. Önök is megtették ezt?
– Természetesen. Enélkül szinte lehetetlen lett volna ilyen részletes munkát készíteni. Hogy kellően élethűek legyenek a képek, meg kellett tudnunk hogyan használták a várat, a helyiségeket. Fel kellett fednünk hol voltak kopásnyomok, hol piszkolódhattak el a felületek. Én már minden templom vagy vár meglátogatásánál ezeket a részleteket keresem – nevetett a rendező.
– Mi a céljuk ezzel a párját ritkító filmmel?
– Szerettük volna közel hozni a nagyközönséghez a simontornyai vár történetét és az akkori emberek életét. Elsősorban középiskolásoknak szántuk a filmet, de reméljük, minden korosztály szívesen megnézi majd. A legnehezebb feladat éppen az volt, hogy egyszerűen, mégis hitelesen és szakértelemmel meséljük el a vár legendáját.
– Mit tart munkájuk legnagyobb sikerének?
– A legbüszkébbek a XVI. századi reneszánsz kastély szinte teljesen elpusztult belső berendezésnek rekonstrukciójára vagyunk, hiszen ezekkel a bútorokkal, színes fali kárpitokkal válik az épület igazán élővé, szinte kézzelfoghatóvá.
