Gezer városa a bronzkor óta fontos szerepet töltött be, mivel az Egyiptomot, Szíriát, Anatóliát és Mezopotámiát összekötő Via Maris (Tengeri út) mentén terült el – idézte a Live Science tudományos-ismeretterjesztő portál Steven Ortizt, az ásatások egyik vezetőjét, a texasi Délnyugati Baptista Teológiai Iskola bibliakutatóját.
A várost sok évszázadon át uralták kánaániak, egyiptomiak és asszírok, a 10. századra tehető bibliai források szerint pedig egy egyiptomi fáraó adta Gezert ajándékba Salamon királynak, miután egyik lányát feleségül vette. Az ásatások a Tell Dzsezer nevű lelőhelyen egy évszázada folynak, és az eddigi leletek többsége a Kr. e. 10–8. századból származik. Gezerben található az ókori föld alatti víztározók egyik legnagyobbja, amelyet valószínűleg arra használtak, hogy ostromok idején biztosítsák a város víztartalékát.
Nyár elején Steven Ortiz és munkatársa, Samuel Wolff, az izraeli régészeti hivatal kutatója Gezer romjai alatt egy Salamon király koránál évszázadokkal régebbi település nyomaira akadt. A rétegek között feltártak egy olyan szakaszt, amely a Kr. e. 14. századra nyúlik vissza. Onnan került elő egy III. Amenhotep fáraó korából származó szkarabeuszamulett, valamint filiszteus edények cserepei is. Valószínű, hogy az ősi települést kánaániak lakták, és egyiptomi befolyás alatt állt.
Andrew Vaughn bibliakutató, az amerikai Keleti Kutatások Iskolájának igazgatója elmondta: nem meglepő, hogy az izraeli és júdeai királyságok korának egyik jelentős városa régebbi gyökerű, és már a véltnél korábban is fontos politikai és katonai szerepet töltött be.
Akié Gezer volt, az irányította a kelet–nyugati kereskedelmet is – közölte Vaughn. Ám a Római Birodalom idején a fő kereskedelmi útvonalak máshová helyeződtek, és Gezer veszített fontosságából. „Mint a mai szellemvárosok: ha áthelyezik a vasutat, a város elnéptelenedik” – magyarázta Steven Ortiz.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!