Szekérbaleset okozta a fáraó halálát

A fáraó épp térdelt, amikor beleszaladt a harci szekér.

Tutanhamon több mint 3300 évvel ezelőtt halt meg, a halálát és a bebalzsamozását övező rejtélyek azonban még ma is élénken foglalkoztatják a kutatókat. Törvényszéki orvosszakértők most az autóbalesetek áldozatai által elszenvedett sérüléseket elemezve világítottak rá a fiatal uralkodó halálát övező eseményekre.

A szakembereknek sikerült megállapítaniuk, hogy az ifjú fáraó éppen térdelő pozícióban volt, amikor egy brutális harciszekér-baleset következtében összezúzódott a mellkasa, darabokra tört a medencéje és megsérült belső szerveinek egy része, köztük a szíve is, ami magyarázatot adhat arra, hogy miért nem találták meg soha a fáraó szívét a mumifikált testében. A szakemberek úgy hiszik, hogy Tutanhamon mindössze 17 éves volt, amikor meghalt.

A dúsgazdag Lord Carnarvon és Howard Carter brit régész 1922-ben tárta fel a fáraó sírját. Felfedezésüket azóta is számos rejtély övezi: a nagyközönséget a káprázatos kincseknél is jobban izgatta annak idején a „fáraó átka”, a lapok ugyanis szenzációként tálalták, hogy a feltárásban résztvevők egy része meghalt a felfedezést követően. A mostani kutatás során a szakemberek meglepő felfedezést is tettek. Eredményeik szerint miután Tutanhamont Kr. e. 1323-ban örök nyugalomra helyezték sírkamrájában, amelyet azután lepecsételtek, az uralkodó mumifikált teste lángra kapott és megégett.

Chris Naunton régész, az Egyiptomi Felfedező Társaság igazgatója a közelmúltban bukkant olyan megjegyzésekre Carter eredeti jegyzetei közt, amelyek szerint a fáraó teste látszólag megégett. Naunton kapcsolatba lépett Robert Connollyval, a Liverpooli Egyetem egyiptológusával, aki apró mintákat őrzött Tutanhamon csontjából és húsából az irodájában – adta hírül a LiveScience című tudományos-ismeretterjesztő portál. Miután elektronmikroszkóppal megvizsgálták a fáraó maradványait, a kutatók arra jutottak, hogy a néhai uralkodó húsa valóban megégett, méghozzá az után, hogy testét a sírkamrába helyezték. Ez rendkívül szokatlannak számít, figyelembe véve, hogy milyen aprólékos munkával végezték az uralkodók mumifikálását.

A részletes eredményeket a Tutankhamun: The Mystery of the Burnt Mummy (Tutanhamon: a megégett múmia rejtélye) című brit dokumentumfilmben ismertetik. A szakértők arra gyanakodnak, hogy a balzsamozásnál használt olajok eláztatták a vásznat, amelyből a fáraó halotti leple készült. Oxigén jelenlétében ezek a gyúlékony olajok láncreakciót váltottak ki, ami begyújtotta és „megsütötte” Tutanhamon testét több mint 200 Celsius-fokon.

Egyes bizonyítékok azt sugallják, hogy a fáraót sietve helyezték örök nyugalomra: a sírkamra falain lévő, mikroorganizmusok okozta foltokból például a szakemberek arra következtetnek, hogy a festett fal még nem száradt ki rendesen, amikor lepecsételték a sírkamrát. A véletlen megégésre vonatkozó bizonyítékok pedig megerősítik a feltételezést, amely szerint Tutanhamon temetése egészen gyorsan zajlott le.

Tutanhamon az egyiptomi Újbirodalom rendkívül zavaros időszakában élt, a 18. dinasztia tizenkettedik fáraója volt. Vélhetőleg  Kr. e. 1354-ben született, kilencévesen került a trónra, amelyen csak kilenc évet töltött. Annak ellenére, hogy Tutanhamon politikai szempontból az egyik legjelentéktelenebb uralkodónak bizonyult, a sors fintora, hogy ma mégis ő az egyik legismertebb fáraó, mivel az ő szinte érintetlen sírját találta meg világszenzációt keltve Lord Carnarvon és Carter.