Ezért volt annyira pusztító a földrengés

A 9-es erősségű földrengésnek és az azt követő szökőárnak több mint 18 ezer halálos áldozata volt.

kn
2013. 12. 09. 8:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az agyagos földréteg miatt sokkal gyorsabban mozogtak az egymásra csúszó lemezek. A tudósok megfogalmazása szerint a „vékony” réteg egy és öt méter közötti vastagságot jelent, míg más, mozgásban lévő lemezek határán mintegy negyvenméteres rétegeket figyeltek meg. A kutatás eredményeit a Science amerikai tudományos folyóiratban ismertették pénteken.

A 2011. március 11-i, 9-es erősségű földrengésnek és az azt követő szökőárnak több mint 18 ezer halálos áldozata volt Japán északkeleti részén, és a természeti katasztrófa következtében súlyosan megrongálódott a fukusimai atomerőmű.

Udzsiie Kotaro, a Cukubai Egyetem professzora, a Science-ben megjelent következtetések kidolgozója maga is részt vesz a hármas szerencsétlenség után indított tudományos programban. A kutatás keretében speciális hajóról a tengerfenéktől számított 7000 méteres mélységbe fúrtak le és mintákat vettek a tektonikus lemezek találkozásánál.

A tudósok azt is felfedezték, hogy azokban az övezetekben, ahol az agyagréteg szendvics módjára szorul vízzáró kőzetrétegek közé, a nagy nyomás miatt sokkal jobban csúszik.

Udzsiie professzor szerint a hosszú idő leforgása alatt vulkáni hamuból kialakult szmektitréteg (agyagos kőzet) eredetileg a felszínen volt, de a lemezekkel együtt fokozatosan a mélybe süllyedt.

Földrengéskutatók most újabb tenger alatti méréseket végeznek a Japán délnyugati részén fekvő Kii-félsziget magasságában, a Nankai-árokban, ahol a Fülöp-szigeteki lemez az eurázsiai lemezre csúszik, és ahol egy újabb pusztító földrengéstől tartanak a közeljövőben.

Udzsiie szerint ugyanakkor a Nankai-árokbeli tektonikus lemez kevésbé csúszós. „Az árok alatt viszonylag fiatal lemez található, és nem telt még el annyi idő, hogy szmektitréteg alakuljon ki” – magyarázta a professzor.

A veszély mindazonáltal valós: 2012 augusztusában a japán kormány közzétett egy lehetséges forgatókönyvet, amely szerint egy óriáscunami követte nagy erejű földrengés akár 323 ezer emberéletet is követelhet az ország csendes-óceáni partvidékén, délen és keleten. Hozzátette ugyanakkor, hogy feltételezésről van szó, amelynek célja a hatóságok, a vállalatok és a lakosság késztetése a riasztási, evakuálási, kárbecslési és a mentőrendszer korszerűsítésére.

A négy tektonikus lemez találkozásánál fekvő Japánban pusztít évente a Földön mért nagy erejű földrengések több mint 20 százaléka.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.